Creativity research in construction and land surveying oriented secondary vocational training
Article Sidebar
Published:
Dec 1, 2020
Keywords:
creativity testing, professional training, fluency, flexibility, elaboration
Main Article Content
Abstract
The rapid development of the industry requires workers to acquire new competencies and improve existing ones. Changes in working conditions mostly require the development of creativity. One of the main tasks of VET in the coming years will be the implementation of VET 4.0. The concept is to develop the competences necessary for working and working in secondary vocational education and training. The purpose of this study is to examine what components of creativity students currently possess and how their development is influenced by vocational training. We examined whether there is a detectable difference between general and professional creativity or whether we can only talk about creativity. The research was conducted among students in 11th grade sector training and 13th grade adults now enrolled in VET who already have work experience. The results of the research show that the students show very poor performance in both fluency and flexibility, and they rather tend to develop an idea as detailed as possible. It has also been found that there is no detectable difference between general and professional creativity between 11th grade students and adults now enrolled in VET. However, it has not been clearly confirmed whether general and professional creativity can be distinguished.
Downloads
Download data is not yet available.
Article Details
How to Cite
Csepcsényi Lajos Lászlóné Balog , M., & Bredács, A. (2020). Creativity research in construction and land surveying oriented secondary vocational training . Iskolakultúra, 30(12), 81–101. Retrieved from https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33062
Issue
Section
Szemle
References
[1] Amabile, T. M. (1983): The social psychology of creativity. Springer-Verlag, New York.
[2] Barkóczi Ilona és Zétényi Tamás (1981): A kreativitás vizsgálata. Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban. Módszertani füzetek, Országos Pedagógiai Intézet, Budapest.
[3] Barkóczi, I. and Klein, S. (1968): Gondolatok az alkotóképességről és vizsgálatának egyes problémáiról. Magyar Pszichológiai Szemle. (25)4. 508–515.
[4] Barron, Franf (1983): A komplexitás – illetve egyszerűség – mint személyiségdimenzió. In: Halász László (szerk.): Művészetpszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest. 60–80.
[5] R. A. Beghetto – Ronald A.: Creativity in teaching. In Cambridge Handbook of creativity across different domains, J. C. Kaufman, J. Baer and V. P. Glăveanu, (szerk.).Cambridge University Press, New York in press.
[6] Bredács Alice (2012): A zene, tánc, színművészet, képző- és iparművészet területein képzésben részesülő 14–16 éves tehetséges tanulók csoportjaira jellemző tulajdonságok vizsgálata pszichometriai és pedagógiai eszközökkel. PhD értekezés. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.
[7] Bredács Alice (2015): A pszichológiai immunitás vizsgálatának eredményei a szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez. Kutatási beszámoló. In: Daruka Magdolna (szerk.): A tanári szerep változásának háttértényezői a szakképzésben. (TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0012, „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képtésfejlesztéséhez”) Kiadta a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
[8] Chase, W. G. and Simon, H. A. (1973): “Perception in chess”, Cognitive Psychology, vol 4, no. 1, pp. 55-81.
[9] Csepcsényi M. B. L. L. (2019): Examining Students’ Creativity with the Torrance Creativity Test in Vocational High School In.: AIS 2019 14 th International Symposium on Applied Informatics and Related Areas organized in the frame of Hungarian Science Festival 2019 Kiadja az Óbudai Egyetem 33–38. http://ais.amk.uni-obuda.hu/proceedings/2019/AIS2019_Proceedings.pdf [2019. december 5.]
[10] Csepcsényi Lajos Lászlóné Balogh Melinda (megjelenés alatt): A komplex szakmai gondolkodás nevelésszociológiai alapjai
[11]
[12] Csepcsényi Lajos Lászlóné Balogh Melinda és Bredács Alice (2016): A probléma-alapú tanulás és tanítás iránti igények és lehetőségek a középfokú építőipari szakképzésben. Iskolakultúra, 7–6., 100–119.
[13] Csíkszentmihályi Mihály (2008): A kreativitás. A flow és a felfedezés. Avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
[14] Davis, G. A. és Rimm, S. B. (1998a): Azonosítás és tanácsadás a kreatív tehetségeknél. In: Balogh László, Herskovits Mária és Tóth László (szerk.): A tehetségfejlesztés pszichológiája. Szöveggyűjtemény. 57–66.
[15] Davis, G. A. és Rimm, S. B. (1998b): A kreatív diákok jellemzői. In: Balogh László, Herskovits Mária és Tóth László (szerk.): A tehetségfejlesztés pszichológiája. Szöveggyűjtemény. 49–56.
[16] Ericsson, K. A. (Eds., 1996): The road to expert performance: empirical evidence from the arts and sciences, sports, and games, Mahwah, NJ: Erlbaum.
[17] Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni. Calibra könyvek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
[18] Fisher, Robert (2000): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal? Műszaki Könyvkiadó Budapest.
[19] Guilford, J. P. (1959): Three faces of intellect. American Psychologist, 14, 469–479.
[20] Guilford, J. P. (1967): The nature of humanintelligence. McGraw-Hill, New York.
[21] Gyarmathy Éva (2006): A tehetség–fogalma, összetevői, típusai, azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
[22] Gyarmathy Éva (2007): A tehetség. Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest.
[23] Gyarmathy Éva (2009): Atipikus agy és a tehetség I. – Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. (29) 4, 377–390.
[24] Kárpáti Andrea (2009): Kommunikáció, technika, kreativitás: egy komplex mérőeszköz a vizuális képességek értékelésére. Új Pedagógiai Szemle, 5-6., 40–59. URL: http://folyoiratok.ofi.hu/sites/default/files/article_attachments/upsz_200905_beliv_vagott_05.pdf
[25] Kárpáti Andrea (2005): A kamaszok vizuális nyelve. Akadémiai Kiadó, Budapest.
[26] Torrance, E.P. and Khatena, J. (1976): Manual for: Khatena-Torrance Creative Perception. Ventory. Chicago, Ill.: Stoelting,
[27] Landau, Erika (1974): A kreativitás pszichológiája. Pszichológia nevelőknek sorozat. Tankönyvkiadó, Budapest.
[28] Landau, Erika (1997): Bátorság a tehetséghez. Calibra Kiadó, Budapest.
[29] Mártonfi György (2006): Szakmák, foglalkozások és a gazdaság igényei a változó munkaerőpiacon. Educatio, 2. szám. 215–231.
[30] Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.
[31] Nahalka István (1997a): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron I. rész. Iskolakultúra, (7) 2. 21–33.
[32] Nahalka István (1997b): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron II. rész. Iskolakultúra, (7) 3., 22–40.
[33] Nahalka István (1997c): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron III. rész. Iskolakultúra, 7(4), 3–20.
[34] Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk mérésének módszerei. Trefort Kiadó, Budapest.
[35] Pálinkás Dominika és Bredács Alice (2018): A kreatív tanulási stratégiák hatásai. In: Parlando zenepedagógiai folyóirat 8. URL: http://www.parlando.hu/2018/2018-8/Palinkas-Bredacs.pdf
[36] Prensky, M. (2001a): Digital Natives, Digital Immigrants. Part 1, On the Horizon (MCB University Press), 9(5), 1–6. URL: http://www.marcprensky.com/writing/ Prensky-Digital Natives, Digital Immigrants -Part1.pdf
[37] Prensky, M. (2001b): Digital Natives, Digital Immigrants. Do they really think differently? Part 2, On the Horizon(MCB University Press), 9(6), 1–6. URL: http://www.marcprensky.com/writing/ Prensky-Digital Natives, Digital Immigrants –Part2.pdf
[38] Sharp, J. J. (1991): Methodologies for problem solving: An engineering approac. The Vocational Aspect of Education, (42)114. 147 – 157.
[39] Sutherland, Stuart (2010): Irracionalitás - Gondolkodásunk tévútjai. Kossuth Kiadó, Budapest.
[40] Sternberg, R. J. and Lubart, T. I. (1995): Defying the crowd: Cultivating creativity in a culture of conformity. Free Press. New York.
[41] Sternberg, R. J. and Lubart, T. I. (2007): The concept of creativity: prospect and paradigms. In: Kaufman and Sternberg (eds.): Handbook of Creativity. Cambridge University Press, 3–16.
[42] Szabó, Tamás Péter and Fenyvesi, Kristóf (Eds., 2019): Everyday Creativity: Boosting Creative Resources with Finnish Models of Education. Teachers’ Handbook. Gomathy Soundararaj, Tea Kangasvieri. University of Jyväskylä, URL: https://tinyurl.com/everyday-creativity-book
[43] Torrance, E. P. (1974): Torrance Tests of Creative Thinking. Scholastic Testing Service, Bensenville, Illionis.
[44] Torrance, E. P. (1980): Growing Up Creatively Gifted: The 22-Year Longitudinal Study. The Creative Child and Adult Quarterly, 3, 148–158.
[45] Tóth László (2010): A kreativitás mérése. Tehetség, 18. évf., 4, 3–5.
[46] Tóth László (2011): A Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS). In: Münnich Ákos (szerk.): A Kreativitás többszempontú vizsgálata. Didakt Kiadó, Debrecen. 65–88.
[47] Tóth László és Király Zoltán (2006): Új módszer a kreativitás megállapítására: A Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS), Magyar Pedagógia, 4, 287–311.
[48] Tracy, Brian (2008): Kreativitás és problémamegoldás. Trivium Kiadó, Budapest.
[49] Zsolnai József (1986): A képességfejlesztés, tehetséggondozás kutatásainak tapasztalatai. Pedagógiai Szemle, (36) 9, 877–891.
Internetes források
[50] Gáspár Miklós (2010):A kreativitás kutatási irányai
www.bdtf.hu/tmk/.../A%20kreativitás%20kutatási%20irányai.doc [2019. 07. 05.]
[51] Future of Job Report. World Economic Forum 2015
http://www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs.pdf [2019. 06. 26.]
[52] The Future of Jobs Report. World Economic Forum. 2018
http://www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs_2018.pdf [2019. 06. 26.]
[53] Szakképzés 4.0. – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira, Budapest: Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2019. 13. szám, 724-725.
[54] 1168/2019 (III. 28.) Kormányhatározat A „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről. Magyar Közlöny, 52. szám. 1788.
[2] Barkóczi Ilona és Zétényi Tamás (1981): A kreativitás vizsgálata. Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban. Módszertani füzetek, Országos Pedagógiai Intézet, Budapest.
[3] Barkóczi, I. and Klein, S. (1968): Gondolatok az alkotóképességről és vizsgálatának egyes problémáiról. Magyar Pszichológiai Szemle. (25)4. 508–515.
[4] Barron, Franf (1983): A komplexitás – illetve egyszerűség – mint személyiségdimenzió. In: Halász László (szerk.): Művészetpszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest. 60–80.
[5] R. A. Beghetto – Ronald A.: Creativity in teaching. In Cambridge Handbook of creativity across different domains, J. C. Kaufman, J. Baer and V. P. Glăveanu, (szerk.).Cambridge University Press, New York in press.
[6] Bredács Alice (2012): A zene, tánc, színművészet, képző- és iparművészet területein képzésben részesülő 14–16 éves tehetséges tanulók csoportjaira jellemző tulajdonságok vizsgálata pszichometriai és pedagógiai eszközökkel. PhD értekezés. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.
[7] Bredács Alice (2015): A pszichológiai immunitás vizsgálatának eredményei a szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez. Kutatási beszámoló. In: Daruka Magdolna (szerk.): A tanári szerep változásának háttértényezői a szakképzésben. (TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0012, „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képtésfejlesztéséhez”) Kiadta a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
[8] Chase, W. G. and Simon, H. A. (1973): “Perception in chess”, Cognitive Psychology, vol 4, no. 1, pp. 55-81.
[9] Csepcsényi M. B. L. L. (2019): Examining Students’ Creativity with the Torrance Creativity Test in Vocational High School In.: AIS 2019 14 th International Symposium on Applied Informatics and Related Areas organized in the frame of Hungarian Science Festival 2019 Kiadja az Óbudai Egyetem 33–38. http://ais.amk.uni-obuda.hu/proceedings/2019/AIS2019_Proceedings.pdf [2019. december 5.]
[10] Csepcsényi Lajos Lászlóné Balogh Melinda (megjelenés alatt): A komplex szakmai gondolkodás nevelésszociológiai alapjai
[11]
[12] Csepcsényi Lajos Lászlóné Balogh Melinda és Bredács Alice (2016): A probléma-alapú tanulás és tanítás iránti igények és lehetőségek a középfokú építőipari szakképzésben. Iskolakultúra, 7–6., 100–119.
[13] Csíkszentmihályi Mihály (2008): A kreativitás. A flow és a felfedezés. Avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
[14] Davis, G. A. és Rimm, S. B. (1998a): Azonosítás és tanácsadás a kreatív tehetségeknél. In: Balogh László, Herskovits Mária és Tóth László (szerk.): A tehetségfejlesztés pszichológiája. Szöveggyűjtemény. 57–66.
[15] Davis, G. A. és Rimm, S. B. (1998b): A kreatív diákok jellemzői. In: Balogh László, Herskovits Mária és Tóth László (szerk.): A tehetségfejlesztés pszichológiája. Szöveggyűjtemény. 49–56.
[16] Ericsson, K. A. (Eds., 1996): The road to expert performance: empirical evidence from the arts and sciences, sports, and games, Mahwah, NJ: Erlbaum.
[17] Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni. Calibra könyvek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
[18] Fisher, Robert (2000): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal? Műszaki Könyvkiadó Budapest.
[19] Guilford, J. P. (1959): Three faces of intellect. American Psychologist, 14, 469–479.
[20] Guilford, J. P. (1967): The nature of humanintelligence. McGraw-Hill, New York.
[21] Gyarmathy Éva (2006): A tehetség–fogalma, összetevői, típusai, azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
[22] Gyarmathy Éva (2007): A tehetség. Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest.
[23] Gyarmathy Éva (2009): Atipikus agy és a tehetség I. – Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. (29) 4, 377–390.
[24] Kárpáti Andrea (2009): Kommunikáció, technika, kreativitás: egy komplex mérőeszköz a vizuális képességek értékelésére. Új Pedagógiai Szemle, 5-6., 40–59. URL: http://folyoiratok.ofi.hu/sites/default/files/article_attachments/upsz_200905_beliv_vagott_05.pdf
[25] Kárpáti Andrea (2005): A kamaszok vizuális nyelve. Akadémiai Kiadó, Budapest.
[26] Torrance, E.P. and Khatena, J. (1976): Manual for: Khatena-Torrance Creative Perception. Ventory. Chicago, Ill.: Stoelting,
[27] Landau, Erika (1974): A kreativitás pszichológiája. Pszichológia nevelőknek sorozat. Tankönyvkiadó, Budapest.
[28] Landau, Erika (1997): Bátorság a tehetséghez. Calibra Kiadó, Budapest.
[29] Mártonfi György (2006): Szakmák, foglalkozások és a gazdaság igényei a változó munkaerőpiacon. Educatio, 2. szám. 215–231.
[30] Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.
[31] Nahalka István (1997a): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron I. rész. Iskolakultúra, (7) 2. 21–33.
[32] Nahalka István (1997b): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron II. rész. Iskolakultúra, (7) 3., 22–40.
[33] Nahalka István (1997c): Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron III. rész. Iskolakultúra, 7(4), 3–20.
[34] Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk mérésének módszerei. Trefort Kiadó, Budapest.
[35] Pálinkás Dominika és Bredács Alice (2018): A kreatív tanulási stratégiák hatásai. In: Parlando zenepedagógiai folyóirat 8. URL: http://www.parlando.hu/2018/2018-8/Palinkas-Bredacs.pdf
[36] Prensky, M. (2001a): Digital Natives, Digital Immigrants. Part 1, On the Horizon (MCB University Press), 9(5), 1–6. URL: http://www.marcprensky.com/writing/ Prensky-Digital Natives, Digital Immigrants -Part1.pdf
[37] Prensky, M. (2001b): Digital Natives, Digital Immigrants. Do they really think differently? Part 2, On the Horizon(MCB University Press), 9(6), 1–6. URL: http://www.marcprensky.com/writing/ Prensky-Digital Natives, Digital Immigrants –Part2.pdf
[38] Sharp, J. J. (1991): Methodologies for problem solving: An engineering approac. The Vocational Aspect of Education, (42)114. 147 – 157.
[39] Sutherland, Stuart (2010): Irracionalitás - Gondolkodásunk tévútjai. Kossuth Kiadó, Budapest.
[40] Sternberg, R. J. and Lubart, T. I. (1995): Defying the crowd: Cultivating creativity in a culture of conformity. Free Press. New York.
[41] Sternberg, R. J. and Lubart, T. I. (2007): The concept of creativity: prospect and paradigms. In: Kaufman and Sternberg (eds.): Handbook of Creativity. Cambridge University Press, 3–16.
[42] Szabó, Tamás Péter and Fenyvesi, Kristóf (Eds., 2019): Everyday Creativity: Boosting Creative Resources with Finnish Models of Education. Teachers’ Handbook. Gomathy Soundararaj, Tea Kangasvieri. University of Jyväskylä, URL: https://tinyurl.com/everyday-creativity-book
[43] Torrance, E. P. (1974): Torrance Tests of Creative Thinking. Scholastic Testing Service, Bensenville, Illionis.
[44] Torrance, E. P. (1980): Growing Up Creatively Gifted: The 22-Year Longitudinal Study. The Creative Child and Adult Quarterly, 3, 148–158.
[45] Tóth László (2010): A kreativitás mérése. Tehetség, 18. évf., 4, 3–5.
[46] Tóth László (2011): A Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS). In: Münnich Ákos (szerk.): A Kreativitás többszempontú vizsgálata. Didakt Kiadó, Debrecen. 65–88.
[47] Tóth László és Király Zoltán (2006): Új módszer a kreativitás megállapítására: A Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS), Magyar Pedagógia, 4, 287–311.
[48] Tracy, Brian (2008): Kreativitás és problémamegoldás. Trivium Kiadó, Budapest.
[49] Zsolnai József (1986): A képességfejlesztés, tehetséggondozás kutatásainak tapasztalatai. Pedagógiai Szemle, (36) 9, 877–891.
Internetes források
[50] Gáspár Miklós (2010):A kreativitás kutatási irányai
www.bdtf.hu/tmk/.../A%20kreativitás%20kutatási%20irányai.doc [2019. 07. 05.]
[51] Future of Job Report. World Economic Forum 2015
http://www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs.pdf [2019. 06. 26.]
[52] The Future of Jobs Report. World Economic Forum. 2018
http://www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs_2018.pdf [2019. 06. 26.]
[53] Szakképzés 4.0. – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira, Budapest: Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2019. 13. szám, 724-725.
[54] 1168/2019 (III. 28.) Kormányhatározat A „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről. Magyar Közlöny, 52. szám. 1788.