Students' perspectives on bullying
Article Sidebar
Published:
Jul 1, 2020
Keywords:
bullying, mentalization, narrative
Main Article Content
Abstract
Peer harassment is common during the school years, and causes long-term difficulties for students on the periphery of the group and for the whole class. Systems approach puts the community in the focus of attention: bystander is treated as an active agent instead of a passive one, which has the power to reinforce or prevent power imbalances. The research has focused on examining students mentalization processes through their narratives. In present study the responses of a total of 138 ninth-graders from three Hungarian schools (Budapest, Martfű and Barcs) were analysed. Questionnaire package included Ken Rigby’s Bullying Prevalence Questionnaire and an instruction which allowed the collection of school bullying stories. Based on the results obtained, members of the class community attribute mental states to their peers to different degrees depending on the role they perceive themselves in the dynamics of bullying.
Downloads
Download data is not yet available.
Article Details
How to Cite
Siegler, A. (2020). Students’ perspectives on bullying. Iskolakultúra, 30(7), 61–75. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.7.61
Issue
Section
Study
References
Bateman, A., Fonagy, P. (2012). A mentalizáció alkalmazása a borderline személyiségzavar kezelésében In Clarkin, J.F., Fonagy, P., Gabbard, G. O. (2012). A személyiségzavarok pszichodinamikus pszichoterápiája. Oriold és Társai Kiadó. Budapest. 201-224.
Bruner, J. (2001). A gondolkodás két formája In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 59–76.
Buda M. (2008). Iskolai erőszak, iskolai zaklatás. Fordulópont, 3, 11-25.
Buda M., Kőszeghy A., Szirmai E. (2008). Iskolai zaklatás – az ismeretlen ismerős. Educatio, 3. 373–386.
Coloroso, B. (2014). Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak, Budapest: Harmat Kiadó
Hajdu G., Sáska G. (szerk.) (2009). Iskolai veszélyek. Az oktatási jogok biztosának vizsgálata. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest.
Hodges, E.V.E., & Perry, D.G. (1999). Personal and interpersonal antecedents and consequences of victimization by peers. Journal of Personality and Social Psychology, 76, 677–685.
Jármi, É., Péter-Szarka, Sz., Fehérpataky, B. (2015). A KiVa-program hazai adaptálásának lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, TÁMOP-3.1.1-11/1-2012- 0001. Tanulmány.
Jolliffe, D., Farrington, D.P. (2006). Examining the relationship between low emphaty and bullying. Agressive Behavior, 32, 540-550.
László J. (2011). A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és pszichológiai tartalomelemzés hagyományai. Pszichológia. 31, 3-15.
László, J. (2008). Narratív pszichológia. Pszichológia (28), 4.
László, J., Péley, B. (2005). Az identitásfejlődés vizsgálata élettörténeti epizódok narratív pszichológiai tartalomelemzésével. In: Gervain, J., Kovács, K., Lukács, Á., Racsmány, M. (szerk.) Az ezerarcú elme. Budapest, Akadémiai Kiadó. 250-262.
Olweus, D. (1994). Bullying at school: Long-Term Outcomes for the Victims and an Effective School-Based Intervention Program. In. Huesmann, L. R. (Ed.) Agressive Behavior: Current Perspectives. New York: Plenum Press; 97-130.
Orpinas, P., Horne, A. M. (2011). Az iskolai zaklatók és áldozataik: az iskolák előtt álló kihívás In: Lutzker, J. R. (Szerk.) Erőszakprevenció – Kutatáson és tényeken alapuló beavatkozási stratégiák. Budapest: Oriold és Társai Kiadó. 151-167.
Pennebaker, J. W. (2001). A stressz szavakba öntése: egészségi, nyelvészeti és terápiás
implikációk. In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5.
Budapest, Kijárat, 189–205.
Péter-Szarka, Sz., Tímár, T., Balázs, K. (2015). Az Iskolai Kreatív Klíma Kérdőív. Alkalmazott pszichológia. 15(2). 107-132.
Pólya T., László J., Forgács J. (2005). Making sense of life stories: The role of narrative perspective in perceiving hidden information about social identity. European Journal of Social Psychology. 35, 785–796.
Révész, Gy. (2007). Erőszak az iskolában. In: Péley B. – Révész Gy. (Szerk.) Autonómia és identitás. Kézdi Balázs 70. születésnapjára. Pécs: Pro Pannónia, 162-179.
Rigby, K. and Slee, P.T. (1993). Dimensions of interpersonal relating among Australian school children and their implications for psychological well-being. Journal of Social Psychology, 133 (1), 33-42.
Sarbin, T. R. (2001). Az elbeszélés mint a lélektan tõ-metaforája. In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 59–76.
Shakoor, S., Jaffee, S. R., Bowes, L., Ouellet-Morin, I., Andreou, P., Happé, F., Moffitt, T. E. (2012). A prospective longitudinal study of children’s theory of mind and adolescent involvement in bullying. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 53(3), 254–261.
Twemlow, S.W., (2007). Az erőszak gyökerei: Az iskolában zajló hatalmi harcok és erőszak konvergens pszichoanalitikus magyarázó modelljei. 1. rész. Pszichoterápia, 16 (6) 389-398.
Twemlow, S.W., Sacco F. C. (2012). Miért nem működnek az iskolai bántalmazás-ellenes programok. Budapest: Flaccus Kiadó. 121-122.
Twemlow, SW; Fonagy, P; Sacco, FC; (2004). The role of the bystander in the social architecture of bullying and violence in schools and communities. Annals of the New York Academy of Sciences, 1036 215 - 232.
Vassné Figula E., Margitics F., Barcsa L., Madácsi M., Pauwlik Zs., Rozgonyi T. (2009). Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10: 77-110
Vincze O. (2007). Mentális kifejezések jelentősége a perspektíva-felvételben a csoportidentitás tükrében. V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, december 7-8. 250–258.
Wahyuningsih, H., Novitasari, R. (2016). Theory of mind and victimizatiopn: A preliminary study on Indonesian junior high school students. Procedia – Social and Behavioral Sciences. 217. 759-763.
Zimbardo, P. (2012). A Lucifer-hatás - Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá? Budapest: Ab Ovo Kiadó. 312-343.
Bruner, J. (2001). A gondolkodás két formája In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 59–76.
Buda M. (2008). Iskolai erőszak, iskolai zaklatás. Fordulópont, 3, 11-25.
Buda M., Kőszeghy A., Szirmai E. (2008). Iskolai zaklatás – az ismeretlen ismerős. Educatio, 3. 373–386.
Coloroso, B. (2014). Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak, Budapest: Harmat Kiadó
Hajdu G., Sáska G. (szerk.) (2009). Iskolai veszélyek. Az oktatási jogok biztosának vizsgálata. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest.
Hodges, E.V.E., & Perry, D.G. (1999). Personal and interpersonal antecedents and consequences of victimization by peers. Journal of Personality and Social Psychology, 76, 677–685.
Jármi, É., Péter-Szarka, Sz., Fehérpataky, B. (2015). A KiVa-program hazai adaptálásának lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, TÁMOP-3.1.1-11/1-2012- 0001. Tanulmány.
Jolliffe, D., Farrington, D.P. (2006). Examining the relationship between low emphaty and bullying. Agressive Behavior, 32, 540-550.
László J. (2011). A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és pszichológiai tartalomelemzés hagyományai. Pszichológia. 31, 3-15.
László, J. (2008). Narratív pszichológia. Pszichológia (28), 4.
László, J., Péley, B. (2005). Az identitásfejlődés vizsgálata élettörténeti epizódok narratív pszichológiai tartalomelemzésével. In: Gervain, J., Kovács, K., Lukács, Á., Racsmány, M. (szerk.) Az ezerarcú elme. Budapest, Akadémiai Kiadó. 250-262.
Olweus, D. (1994). Bullying at school: Long-Term Outcomes for the Victims and an Effective School-Based Intervention Program. In. Huesmann, L. R. (Ed.) Agressive Behavior: Current Perspectives. New York: Plenum Press; 97-130.
Orpinas, P., Horne, A. M. (2011). Az iskolai zaklatók és áldozataik: az iskolák előtt álló kihívás In: Lutzker, J. R. (Szerk.) Erőszakprevenció – Kutatáson és tényeken alapuló beavatkozási stratégiák. Budapest: Oriold és Társai Kiadó. 151-167.
Pennebaker, J. W. (2001). A stressz szavakba öntése: egészségi, nyelvészeti és terápiás
implikációk. In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5.
Budapest, Kijárat, 189–205.
Péter-Szarka, Sz., Tímár, T., Balázs, K. (2015). Az Iskolai Kreatív Klíma Kérdőív. Alkalmazott pszichológia. 15(2). 107-132.
Pólya T., László J., Forgács J. (2005). Making sense of life stories: The role of narrative perspective in perceiving hidden information about social identity. European Journal of Social Psychology. 35, 785–796.
Révész, Gy. (2007). Erőszak az iskolában. In: Péley B. – Révész Gy. (Szerk.) Autonómia és identitás. Kézdi Balázs 70. születésnapjára. Pécs: Pro Pannónia, 162-179.
Rigby, K. and Slee, P.T. (1993). Dimensions of interpersonal relating among Australian school children and their implications for psychological well-being. Journal of Social Psychology, 133 (1), 33-42.
Sarbin, T. R. (2001). Az elbeszélés mint a lélektan tõ-metaforája. In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 59–76.
Shakoor, S., Jaffee, S. R., Bowes, L., Ouellet-Morin, I., Andreou, P., Happé, F., Moffitt, T. E. (2012). A prospective longitudinal study of children’s theory of mind and adolescent involvement in bullying. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 53(3), 254–261.
Twemlow, S.W., (2007). Az erőszak gyökerei: Az iskolában zajló hatalmi harcok és erőszak konvergens pszichoanalitikus magyarázó modelljei. 1. rész. Pszichoterápia, 16 (6) 389-398.
Twemlow, S.W., Sacco F. C. (2012). Miért nem működnek az iskolai bántalmazás-ellenes programok. Budapest: Flaccus Kiadó. 121-122.
Twemlow, SW; Fonagy, P; Sacco, FC; (2004). The role of the bystander in the social architecture of bullying and violence in schools and communities. Annals of the New York Academy of Sciences, 1036 215 - 232.
Vassné Figula E., Margitics F., Barcsa L., Madácsi M., Pauwlik Zs., Rozgonyi T. (2009). Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10: 77-110
Vincze O. (2007). Mentális kifejezések jelentősége a perspektíva-felvételben a csoportidentitás tükrében. V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, december 7-8. 250–258.
Wahyuningsih, H., Novitasari, R. (2016). Theory of mind and victimizatiopn: A preliminary study on Indonesian junior high school students. Procedia – Social and Behavioral Sciences. 217. 759-763.
Zimbardo, P. (2012). A Lucifer-hatás - Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá? Budapest: Ab Ovo Kiadó. 312-343.