Individual and contextual factors of school dropout

Main Article Content

Borbála Paksi
Krisztián Széll
Éva Magyar
Anikó Fehérvári

Abstract

Our study intends to provide a complex, multi-level analysis of school dropout based on an empirical research study (self-administered questionnaire) conducted in the academic year of 2018/2019. Convenience sampling included teachers (1.136) and 7th-grade students (1.953) from 88 primary schools (school sites). The framework of analysis is derived from the systematic analysis of international literature, which break down the causes of dropout into individual, family and school level factors. Previous Hungarian research results confirm this typology, however, national research still lacks a complex investigation of this phenomenon and the application of multiple (sociological, pedagogical, psychological) perspectives. Our study aims to provide these. Our results confirm international research findings , though we can highlight the massive dominance of family background as a fundamental Hungarian peculiarity.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Paksi, B., Széll, K., Magyar , Éva, & Fehérvári, A. (2020). Individual and contextual factors of school dropout. Iskolakultúra, 30(8), 62–81. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.62
Section
Tematikus blokk

References

Adamecz-Völgyi Anna (2018). Increased Compulsory School Leaving Age Affects Secondary School Track Choice and Increases Dropout Rates in Vocational Training Schools. KRTK KTI, BWP, 2018/1.
Andor Mihály (2001). Társadalmi egyenlőtlenség és iskola. Educatio, (1), 15-30.
Bánkúti Zsuzsa, Horváth Zsuzsa & Lukács Judit (2004). A szakképző iskolába járó diákok tanulási nehézségei. Iskolakultúra, 14 (5), 3-26.
Berényi Eszter (2015). Kudarc-rutinok vagy megoldás-keresés – probléma-narratívák a szakképzésben. In. Fehérvári Anikó & Tomasz Gábor (szerk.), Kudarcok és megoldások Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 89-108.
Cantrill, H. (1965). The pattern of human concern. Rutgers University Press.
Csapó Benő, Fejes József Balázs, Kinyó László & Tóth Edit (2019). Educational achievement in social and international contexts. In. Tóth, István György (szerk.), Hungarian Social Report 2019. Budapest: Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt., 217-236.
De Witte, K., Cabus, S., Thyssen, G., Groot, W. & Maassenvandenbrink, H. (2013). A Critical Review of the Literature on School Dropout. Educational Research Review. 10, 13-28. 10.1016/j.edurev.2013.05.002.
Fehérvári Anikó & Tomasz Gábor (2015, szerk.). Kudarcok és megoldások Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Fehérvári Anikó (2015). Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei. Neveléstudomány, (3), 31-47.
Fehérvári Anikó (2016). Iskolai eredményesség és hátrányos helyzet. In Szemerszki, M. (szerk.), Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Budapest: OFI, 15-27.
Fehérvári Anikó (szerk.) (2008). Szakképzés és lemorzsolódás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Fehérvári Anikó, Tókos Katalin, Rapos Nóra, Szivák Judit, Lénárd Sándor, Szabó Lilla, Paksi Borbála & Széll Krisztián (2020). A lemorzsolódás iskolai és tanulói tényezői. In: ONK kötet (megjelenés alatt)
Fehérvári Anikó, Magyar Éva & Széll Krisztián (2020). A tanulói lemorzsolódás empirikus vizsgálata – elméleti és módszertani keretek. Iskolakultúra, 30(), .
Fusco, A., Guio A. C. & Marlier E. (2010). Income poverty and material deprivation in European countries. Eurostat Methodologies and working papers, Luxembourg: Publications Office of the European Union.
González-Rodríguez, D., Vieira, M. J. & Vidal, J. (2019). Factors that influence early school leaving: a comprehensive model, Educational Research, 61:2, 214-230, DOI: 10.1080/00131881.2019.1596034. [2020.03.29.]
Guio, A.C., Gordon D. & Marlier E. (2012). Measuring material deprivation in the EU. Indicators for the whole population and child-specific indicators. Paper presented during the working group meeting ‘Statistics on Living Conditions’, Eurostat, 29–31 May, Luxembourg.
Hajdú Tamás, Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2014). Roma fiatalok a középiskolában. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. BWP – 2014/7
Hermann Zoltán (2019). A tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatása a lemorzsolódásra. In Munkaerőpiaci tükör 2018. Munkaerőpiaci Tükör. Budapest: Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 69-75.
Hőrich Balázs (2019). Tanulási utak a társadalmi háttér függvényében. Educatio (28)4, 659-682.
Juhász Judit & Mihályi Krisztina (2015). A pedagógus kulcsszerepe a középfokú oktatásból történő lemorzsolódás megelőzését célzó jelző- és pedagógiai támogatórendszerben hazai és nemzetközi példák alapján. Neveléstudomány, (3), 17-30.
Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2009). A roma fiatalok általános iskolai eredményessége, középiskolai továbbtanulása és középiskolai sikeressége. /Zárótanulmány/. Budapest. MTA–KTI.
Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2010). Iskolázatlan szülők gyermekei és roma fiatalok a középiskolában. Beszámoló az Educatio Életpálya-felmérésének 2006 és 2009 közötti hullámaiból. In. Kolosi Tamás & Tóth István György (szerk.),Társadalmi Riport. Budapest: TÁRKI, 371-407.
Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2012). A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle, 59.(7–8), 798–853.
Liskó Ilona (1986). Kudarcok középfokon. Budapest: Oktatáskutató Intézet
Liskó Ilona (2003). Kudarcok a középfokú iskolákban. Budapest: Oktatáskutató Intézet
Lyche, C. S (2010). Taking on the Completion Challenge a Literature Review on Policies to Prevent Dropout and Early School Leaving. OECD Education Working Paper No. 53.
Mártonfi György (2006). Adalékok a szegregáció és az iskolai eredményesség összefüggéséhez. Iskolakultúra, (12), 28-42.
Mártonfi György (2011). „Hány éves korig tartson a tankötelezettség?” Válaszkísérlet egy rossz kérdésre, Szakpolitikai javaslat, Budapest: OFI
Mártonfi György (2014). Korai iskolaelhagyás – Hullámzó trendek Educatio, (1), 36-49.
Mayer József (2008). Iskolaelhagyók. Taní-tani. (1)
Németh Ágnes, Várnai Dóra. (2019, szerk). Kamaszéletmód Magyarországon. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2018. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest:, ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó
OECD (2019). PISA 2018 Results (Volume II): Where All Students Can Succeed, Paris: OECD
Pikó, Bettina. (1998). Social support and health in adolescence: a factor analytical study. British Journal of Health Psychology, 3, 333-344.
Rayman Júlianna (2015). Diverzitás az iskolában – pedagógusok és iskolaigazgatók különböző szociokulturális hátterű tanulókról való gondolkodásának vizsgálata. Autonómia és Felelősség, 5(2), 33-46.
Rehbein, F., & Baier, D. (2013). Family-, media-, and school-related risk factors of video game addiction. Journal of Media Psychology, 25(3), 118-128.
Rosenberg, M. (1965). Society and adolescent self-image. Princeton University Press: Princeton, NJ.
Rumberger R. W. (2012). Dropping out. Cambridge: Harvard University Press
Sallay Viola, Martos Tamás, Földvári Mónika, Szabó Tünde, & Ittzés András. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259‒275.
Smeyers, P. (2006). The Relevance of Irrelevant Research; the Irrelevance of Relevant Research. In: P. Smeyers and M. Depaepe (Eds.). Educational Research: Why 'What Works' Doesn't Work Dordrecht: Springer, 95-108.
Széll Krisztián (2015). Iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében Educatio 2015/1. 140-147.
Széll Krisztián (2018). Iskolai légkör és eredményesség. Fókuszban a reziliens és a veszélyeztetett iskolák. Szeged: Belvedere
Szemerszki Marianna (2015). A tanulói eredményesség dimenziói és háttértényezői. In Szemerszki Marianna (szerk.), Eredményesség az oktatásban. Budapest: OFI, 52-91.
Szemerszki Marianna (2016). A tanulói továbbhaladás egyéni és intézményi jellemzői. In Szemerszki, M. (szerk.), Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Budapest: OFI, 29-50.
Szügyi Jerne (2019). Munkavállalás tanulói jogviszonnyal. Opus et Educatio, 6(1), 87-108.
Tomaszewska-Pękała, H., Marchlik, P. & Wrona, A. (2017). RESL Publication 6 Finding Inspiring Practices on How to Prevent ESL and School Disengagement. Lessons from the Educational Trajectories of Youth at Risk from Nine EU Countries. Faculty of Education, University of Warsaw: Poland.
Townsend, P. (1979). Poverty in the United Kingdom: a survey of household resources and standards of living. Harmondsworth, Penguin Books,
Varga Aranka (2015). Lemorzsolódás vagy inklúzió. . In. Fehérvári Anikó & Tomasz Gábor (szerk.), Kudarcok és megoldások Budapest: OFI 73-86.
Varga Aranka (2017). A hazai oktatási integrációs tapasztalatok és a korai iskolaelhagyás megelőzése. In: Zsolnai Anikó & Kasik László (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2016. A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése. Szeged: Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága,. 113–141.
Varga Júlia (2019, szerk). A közoktatás indikátorrendszere 2019. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet