Correlation between using smart phones, YouTube and teenagers’ attitude and norm system with self-esteem and students’ burnout Serdülők online normarendszere
Article Sidebar
Published:
Dec 1, 2020
Keywords:
norm exploration, student burnout, self-esteem, online behavior
Main Article Content
Abstract
Background and aims: Psychological research started to focus on the effect of growing use of internet and social media platforms in the past decade. Adolescents are the most researched age group, as they use internet and social media on a daily basis, which have negative consequences as too much smartphone use, addictions and mood disorders. Youtube is one of the most relevant social media platforms for adolescents, as it is among the most popular sites in this age group. In light of these, our study aimed to explore the social norms for smartphone and Youtube usage, and their relationship with student burnout and self-esteem.
Methods: 476 students participated in the study (14-20 years) using online survey method. The following scales were used: Smartphone use and Smarthpone Attachement, Student Burnout Inventory, Rosenberg Self-Esteem Scale and norm exploration for Youtube.
Results: The results proved that the most popular social media platform among Hungarian adolescents is Youtube. Explorative factor analysis differentiated between positive and negative online behaviors based on students’ perception regarding this site. Correlation analysis showed that student burnout and mobile attachment is positively related, while mobile attachment and self-esteem is negatively correlated. The results of norm exploration showed that pluralistic ignorance is present online, which means there is considerable difference between personal and perceptual norms.
Discussion: The results of the study proved that online platforms and video sharing sites are important parts in students’ life. Additionally, similar phenomena of social psychology are present online as in reality. Behaviors that are perceived to be accepted by peers can influence individual behaviors. Our study can help to gain better understanding of the effects of online surfaces, and their relationship to individual and school factors. These results may establish future intervention and prevention methods.
Downloads
Download data is not yet available.
Article Details
How to Cite
Hegyi, Ágnes, & Jagodics, B. (2020). Correlation between using smart phones, YouTube and teenagers’ attitude and norm system with self-esteem and students’ burnout: Serdülők online normarendszere. Iskolakultúra, 30(12), 59–80. Retrieved from https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34096
Issue
Section
Szemle
References
André, C. & Lelord, F. (2013). Önbecsülés. Budapest: Park Könyvkiadó.
Asch, S. E. (1956). Studies of independence and conformity: I. A minority of one against.a.unanimous.majority. Psychological Monographs: General and Applied, 70(9), 1-70.
Ault, S. (2014). Survey: YouTube stars more popular than mainstream celebs among US teens. Variety. (online). Letöltve: 2019. július 25., https://variety.com/2014/digital/news/survey-youtube-stars-more-popular-than-mainstream-celebs-among-u-s-teens-1201275245/
Bagdy E. (2004). Családi szocializáció és személyiségzavarok. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Becker Gy. (2015). A posztmodern és az iGeneráció. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 119-153). Budapest: Wolters Kluwer.
Berta J. (2015). Identitásfejlődés serdülőkorban: közösségi oldalak és a digitális identitás kifejeződésének egyéb felületei. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 227-257). Budapest: Wolters Kluwer.
Bivin, J. B., Mathew, P., Thulasi, P. C., & Philip, J. (2013). Nomophobia-do we really need to worry about. Reviews of Progress, 1(1), 1-5.
Blom, V. (2011). Striving for self-esteem. Stockholm: Stockholm University, Department of Psychology.
Boronkai D. (2013). Az internet pszichológiája. Pécs: PTE.
Cramer, S. & Inkster, B. (2017). Social media and young people’s mental health and wellbeing. Royal Society for Public Health, 1-32.
Demetrovics Zs. (2013). Viselkedési addikciók: spektrumszemléletű kutatások (Dokotri disszertáció). Budapest: ELTE.
Demetrovics Zs. (szerk.) (2007). Az addiktológia alapjai I. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Dóczi A. (2016). A YouTube lesz az új Facebook? - Közösségi funkciót indít a vörös óriás. Star Network Influencer Ügynökség (online). Letöltve: 2020. február 15.,https://youtube.blog.hu/2016/09/14/a_youtube_lesz_uj_facebook_kozossegi_funkciot_indit_a_voros_orias
Domonkos K. (2014). Cyberbullying: zaklatás elektronikus eszközök használatával. Alkalmazott pszichológia, 1, 59-70.
Fend, H. (2013). Entwicklungspsychologie des Jugendalters: Ein Lehrbuch für pädagogische und psychologische Berufe. Berlin: Springer-Verlag.
Fiorilli, C., De Stasio, S., Di Chiacchio, C., Pepe, A., & Salmela-Aro, K. (2017). School burnout, depressive symptoms and engagement: Their combined effect on student achievement. International Journal of Educational Research, 84, 1-12.
Forgács A. (2004). Az evés lélektana. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Freberg, K., Graham, K., McGaughey, K., & Freberg, L. A. (2011). Who are the social media influencers? A study of public perceptions of personality. Public Relations Review, 37(1), 90-92.
Galán A. (2014). Az internetfüggőség kialakulása és prevalenciája. Metszetek-Társadalomtudományi folyóirat, 3(1), 316-327.
Gao, W., Tian, Y., Huang, T. & Yang, Q. (2010). Vlogging: A survey of videoblogging technology on the web. ACM Computing Surveys (CSUR), 42(4), 15.
Gezgin, D. M., & Çakır, Ö. (2016). Analysis of nomofobic behaviors of adolescents regarding various factors. Journal of Human Sciences, 13(2), 2504-2519.
Gezgin, D. M., Hamutoglu, N. B., Sezen-Gultekin, G. & Gemikonakli, O. (2018). Relationship between Nomophobia and Fear of Missing out among Turkish University Students. Cypriot Journal of Educational Sciences, 13(4), 549-561.
Ghasemi, A., & Zahediasl, S. (2012). Normality Tests for Statistical Analysis: A Guide for Non-Statisticians. International Journal of Endocrinology and Metabolism, 10(2), 486–489.
Görzig, A., & Ólafsson, K. (2013). What makes a bully a cyberbully? Unravelling the characteristics of cyberbullies across twenty-five European countries. Journal of Children and Media, 7(1), 9-27.
Greenfield, D. (2011). The Addictive Properties of Internet Usage. In Young, K. S. & Abreu, C. N. (szerk): Internet Addiction: a handbook for evaluation and treatment (pp.135-154). Wiley: New York.
Guld Á. & Maksa G. (2013). Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata. PTE (online). Letöltve: 2019. július.7.,.http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok
Gyarmathy É. (2019). Információ és bizonytalanság. Avagy az iskola küzdelme a 2.0-ás szinten. Új Pedagógiai Szemle, (5-6), 22-39.
Hayton, J. C., Allen, D. G., & Scarpello, V. (2004). Factor Retention Decisions in Exploratory Factor Analysis: A Tutorial on Parallel Analysis. Organizational Research Methods, 7(2), 191–205.
Horn, J. L. (1965). A rationale and test for the number of factors in factor analysis. Psychometrika, 32, 179–185.
Jagodics B. & Szabó, É. (2019). Tipikus viselkedésformák és megítélésük feltárása középiskolás osztályközösségekben a normavizsgálat módszerével. Iskolakultúra, 29(8), 3-16.
Jiménez, A. G., García, B. C. & López de Ayala, M. C. (2016). Adolescents and Youtube: Creation, participation and consumption. Prisma Social: revista de investigación social, (1), 60-89.
Khan, M. L. (2017). Social media engagement: What motivates user participation and consumption on YouTube?. Computers in Human Behavior, 66, 236-247.
Kim, J. W., & Chock, T. M. (2015). Body image 2.0: Associations between social grooming on Facebook and body image concerns. Computers in Human Behavior, 48, 331-339.
Koltói L. (2010). Paraszociális kapcsolatok és a rajongás szerepe serdülőkorban. In Vass Z. és Tekkler M. (szerk.) I. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Konferencia (pp. 155-163). Budapest: Papirusz Book Kiadó.
Konok V., Gigler D., Bereczky B. M. & Miklósi Á. (2016). Humans’ attachment to theirmobile phones and its relationship with interpersonal attachment style. Computers in Human Behavior, 61, 537–547.
Konok, V., Pogány, Á., Miklósi, Á. (2017). Mobile attachment: Separation from the mobile phone induces physiological and behavioural stress and attentional bias to separation- related stimuli. Computers in Human Behavior, 71, 228–239.
Kóródi, K., Fürdök, F., & Szabó, É. (2020). Iskolában előforduló proszociális és agresszív viselkedések normavizsgálata. Iskolakultúra, 30(3), 50–61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.3.50
Kósa É. (2015). A médiaszocializáció kezdetei. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 11-50). Budapest: Wolters Kluwer.
Központi Statisztikai Hivatal (2018). Rendszeres internethasználók aránya (2007–2018) (online). Letöltve: 2019. június.23.,.sidahttps://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html
László M. & Danó Gy. (2015). Akik példaképek és akik nem. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 179-226). Budapest: Wolters Kluwer.
Lewallen, J. & Behm-Morawitz, E. (2016). Pinterest or thinterest?: Social comparison and body image on social media. Social Media+ Society, 2(1).
Lin, L. Y., Sidani, J. E., Shensa, A., Radovic, A., Miller, E., Colditz, J. B. & Primack, B. A. (2016). Association between social media use and depression among US young adults. Depression and anxiety, 33(4), 323-331.
Liu, C. & Ma, J. (2018). Social media addiction and burnout: The mediating roles of envy and social media use anxiety. Current Psychology, 1-9.
Łopaciuk, A. & Łoboda, M. (2013). Global beauty industry trends in the 21st century. Management, knowledge and learning international conference (pp. 19-21). Zadar: Knowledge Manegement & Innovation.
Maeng, S. & Arbeau, K. J. (2018). Fear of missing out (fomo) and nomophobia can, but do not always, occur together. Langley: Trinity Western University.
Mahaswa, R. K. (2017). The Democratization of Social Media A Critical Perspective in Technology. International Conference on Religion and the Challenge of Democracy in Indonesia (pp. 1-17). Yogyakarta: Center for Religion and Science, UIN Sunan Kalijaga.
Makwana, B., Lee, Y., Parkin, S. & Farmer, L. (2018). Selfie-Esteem: The Relationship Between Body Dissatisfaction and Social Media in Adolescent and Young Women. The Inquisitive Mind, 35.
Markowetz, A. (2015). Digitaler Burnout: warum unsere permanente Smartphone-Nutzung gefährlich ist. München: Droemer.
McLean, S. A., Paxton, S. J., Wertheim, E. H., & Masters, J. (2015). Photoshopping the selfie: Self photo editing and photo investment are associated with body dissatisfaction in adolescent girls. International Journal of Eating Disorders, 48(8), 1132-1140.
Miller, A. L. (2016). Teaching Youth to Cope with Media Exposure to Violence. Psychology Today. (online). Letöltve: 2020. február.4.,.https://www.psychologytoday.com/us/blog/coping-skills-youth/201601/teaching-youth-cope-media-exposure-violence
Moscovici, S. (1977). Social influence and social change. London: Academic Press.
N. Kollár K. & Szabó É. (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris Kiadó.
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2017). Lakossági internethasználat (online). Letöltve: 2019. június 6., http://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2018). Lakossági internethasználat (online). Letöltve: 2019. június 6., http://nmhh.hu/dokumentum/202180/lakossagi_internethasznalat_2018.pdf
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2019). Tarol az okostelefonos életforma (online). Letöltve: 2019. július 7., http://nmhh.hu/cikk/203518/NMHH_tarol_az_okostelefonos_eletforma__nemcsak_a_fiataloknal
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (n.d.). Internet Hotline – forródrót a káros tartalmak bejelentésére (online). Letöltve: 2020.március11.,http://nmhh.hu/cikk/187270/Internet_Hotline__forrodrot_a_karos_tartalmak_bejelentesere
Pais E. R. (2013). Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához. PTE (online). Letöltve: 2019. július 7., http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok
Patton, D. U., Hong, J. S., Ranney, M., Patel, S., Kelley, C., Eschmann, R. & Washington, T. (2014). Social media as a vector for youth violence: A review of the literature. Computers in Human Behavior, 35, 548-553.
Pérez-Torres, V., Pastor-Ruiz, Y. & Ben-Boubaker, S. A. (2018). YouTuber videos and the construction of adolescent identity. Cominicar Media Education Research Journal, 55.
Peterka-Bonetta, J., Sindermann, C., Sha, P., Zhou, M., & Montag, C. (2019). The relationship between Internet Use Disorder, depression and burnout among Chinese and German college students. Addictive behaviors, 89, 188-199.
Poli, R. (2017). Internet addiction update: diagnostic criteria, assessment and prevalence. Neuropsychiatry, 7(1), 04-08.
Pukánszky J. (2012). Vizuális médiahatások és a testi elégedettség kapcsolata. Acta Sana, 7(1), 24-28.
Pukánszky J. (2014). A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében. Médiakutató, 15(3), 81-88.
Sallay V., Martos T., Földvári M., Szabó T. & Ittzés A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás= Hungarian version of the Rosenberg Self-esteem Scale (RSES-H): An alternative translation, structural invariance, and validity. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275.
Salmela-Aro, K., Upadyaya, K., Hakkarainen, K., Lonka, K., & Alho, K. (2017). The dark side of internet use: Two longitudinal studies of excessive internet use, depressive symptoms, school burnout and engagement among Finnish early and late adolescents. Journal of youth and adolescence, 46(2), 343-357.
Samuels, P. (2016). Advice on Exploratory Factor Analysis (online). doi: 10.13140/RG.2.1.5013.9766..Letöltve: 2020..február.29.,https://www.researchgate.net/publication/304490328_Advice_on_Exploratory_Factor_Analysis
Sherif, M. (1936). The psychology of social norms. Oxford: Harper.
Smith, E. R. & Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris.
Smith, P. B. (1988). Norms and roles in the small group. In G. M. Breakwell, H. Foot & R. Gilmour (Eds.), Doing Social Psychology (pp. 291–308). Leicester: The British Psychological Society.
Szabó Éva és Labancz Ágnes (2015). „Én nem helyeslem, de a többiek biztosan”. Normák és vélt normák működése és mérése az iskolai osztályokban. In Szociálpszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára. Debrecen: Debreceni Egyetem. 77–97.
Szabó O. (2012). A vizuális tömegmédia hatása serdülő lányok és fiatal nők testképére. In J. Kőrössy & Z. Kőváry (szerk.), Fiatalok biztonságkeresési stratégiái az információs társadalomban (pp. 107-138). Szeged: Primaware.
Tari A. (2015). Generációk online. Budapest: Tericum Kiadó.
The jamovi project (2020). jamovi. (Version 1.0.7.0) [Computer Software]. Retrieved from https://www.jamovi.org.
Tóth P. I. (2008). A médiaerőszak-félelmek eredete. Médiakutató, 1-11.
Tregova A. (2012). Internet és társadalom. A magyarországi internetes populáció sajátosságai. In J. Kőrössy & Z. Kőváry (szerk.), Fiatalok.biztonságkeresési.stratégiái az információs társadalomban (pp. 139-167). Szeged: Primaware.
Ujhelyi A. & Kende A. (2014). Internet és pszichológia. Alkalmazott.Pszichológia, 14(1), 5-14.
Ujhelyi A. (2011). Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata. Budapest: ELTE.
Ujhelyi A. (2015). Az internet mint szocializációs közeg. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 153-178). Budapest: Wolters Kluwer.
Valkenburg, P. M., & Piotrowski, J. T. (2017). Plugged in: How media attract and affect youth. New Haven: Yale University Press.
Vekerdy T. (2017). Kamaszkor körül. Budapest: Holnap Kiadó.
Visy P. (2015). Énkép és önértékelés a web 2.0 korában. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 258-287). Budapest: Wolters Kluwer.
Walburg, V., Mialhes, A., & Moncla, D. (2016). Does school-related burnout influence problematic Facebook use?. Children and Youth Services Review, 61, 327-331.
Wallace, P. (2004). Az internet pszichológiája. Budapest: Osiris.
Westenberg, W. M. (2016). The influence of YouTubers on teenagers: a descriptive research about the role YouTubers play in the life of their teenage viewers (Master's thesis, University of Twente).
Youtube (n.d.). Irányelvek és biztonság (online). Letöltve: 2020. március 11., https://www.youtube.com/intl/hu/about/policies/#community-guidelines
Zimbardo, P. & Coulombe, N. D. (2016). Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak?. Budapest: Libri Könyvkiadó.
Zsila Á. & Demetrovics Zs. (2018). Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió: A közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással. Médiakutató, 19(1), 21-33.
Asch, S. E. (1956). Studies of independence and conformity: I. A minority of one against.a.unanimous.majority. Psychological Monographs: General and Applied, 70(9), 1-70.
Ault, S. (2014). Survey: YouTube stars more popular than mainstream celebs among US teens. Variety. (online). Letöltve: 2019. július 25., https://variety.com/2014/digital/news/survey-youtube-stars-more-popular-than-mainstream-celebs-among-u-s-teens-1201275245/
Bagdy E. (2004). Családi szocializáció és személyiségzavarok. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Becker Gy. (2015). A posztmodern és az iGeneráció. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 119-153). Budapest: Wolters Kluwer.
Berta J. (2015). Identitásfejlődés serdülőkorban: közösségi oldalak és a digitális identitás kifejeződésének egyéb felületei. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 227-257). Budapest: Wolters Kluwer.
Bivin, J. B., Mathew, P., Thulasi, P. C., & Philip, J. (2013). Nomophobia-do we really need to worry about. Reviews of Progress, 1(1), 1-5.
Blom, V. (2011). Striving for self-esteem. Stockholm: Stockholm University, Department of Psychology.
Boronkai D. (2013). Az internet pszichológiája. Pécs: PTE.
Cramer, S. & Inkster, B. (2017). Social media and young people’s mental health and wellbeing. Royal Society for Public Health, 1-32.
Demetrovics Zs. (2013). Viselkedési addikciók: spektrumszemléletű kutatások (Dokotri disszertáció). Budapest: ELTE.
Demetrovics Zs. (szerk.) (2007). Az addiktológia alapjai I. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Dóczi A. (2016). A YouTube lesz az új Facebook? - Közösségi funkciót indít a vörös óriás. Star Network Influencer Ügynökség (online). Letöltve: 2020. február 15.,https://youtube.blog.hu/2016/09/14/a_youtube_lesz_uj_facebook_kozossegi_funkciot_indit_a_voros_orias
Domonkos K. (2014). Cyberbullying: zaklatás elektronikus eszközök használatával. Alkalmazott pszichológia, 1, 59-70.
Fend, H. (2013). Entwicklungspsychologie des Jugendalters: Ein Lehrbuch für pädagogische und psychologische Berufe. Berlin: Springer-Verlag.
Fiorilli, C., De Stasio, S., Di Chiacchio, C., Pepe, A., & Salmela-Aro, K. (2017). School burnout, depressive symptoms and engagement: Their combined effect on student achievement. International Journal of Educational Research, 84, 1-12.
Forgács A. (2004). Az evés lélektana. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Freberg, K., Graham, K., McGaughey, K., & Freberg, L. A. (2011). Who are the social media influencers? A study of public perceptions of personality. Public Relations Review, 37(1), 90-92.
Galán A. (2014). Az internetfüggőség kialakulása és prevalenciája. Metszetek-Társadalomtudományi folyóirat, 3(1), 316-327.
Gao, W., Tian, Y., Huang, T. & Yang, Q. (2010). Vlogging: A survey of videoblogging technology on the web. ACM Computing Surveys (CSUR), 42(4), 15.
Gezgin, D. M., & Çakır, Ö. (2016). Analysis of nomofobic behaviors of adolescents regarding various factors. Journal of Human Sciences, 13(2), 2504-2519.
Gezgin, D. M., Hamutoglu, N. B., Sezen-Gultekin, G. & Gemikonakli, O. (2018). Relationship between Nomophobia and Fear of Missing out among Turkish University Students. Cypriot Journal of Educational Sciences, 13(4), 549-561.
Ghasemi, A., & Zahediasl, S. (2012). Normality Tests for Statistical Analysis: A Guide for Non-Statisticians. International Journal of Endocrinology and Metabolism, 10(2), 486–489.
Görzig, A., & Ólafsson, K. (2013). What makes a bully a cyberbully? Unravelling the characteristics of cyberbullies across twenty-five European countries. Journal of Children and Media, 7(1), 9-27.
Greenfield, D. (2011). The Addictive Properties of Internet Usage. In Young, K. S. & Abreu, C. N. (szerk): Internet Addiction: a handbook for evaluation and treatment (pp.135-154). Wiley: New York.
Guld Á. & Maksa G. (2013). Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata. PTE (online). Letöltve: 2019. július.7.,.http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok
Gyarmathy É. (2019). Információ és bizonytalanság. Avagy az iskola küzdelme a 2.0-ás szinten. Új Pedagógiai Szemle, (5-6), 22-39.
Hayton, J. C., Allen, D. G., & Scarpello, V. (2004). Factor Retention Decisions in Exploratory Factor Analysis: A Tutorial on Parallel Analysis. Organizational Research Methods, 7(2), 191–205.
Horn, J. L. (1965). A rationale and test for the number of factors in factor analysis. Psychometrika, 32, 179–185.
Jagodics B. & Szabó, É. (2019). Tipikus viselkedésformák és megítélésük feltárása középiskolás osztályközösségekben a normavizsgálat módszerével. Iskolakultúra, 29(8), 3-16.
Jiménez, A. G., García, B. C. & López de Ayala, M. C. (2016). Adolescents and Youtube: Creation, participation and consumption. Prisma Social: revista de investigación social, (1), 60-89.
Khan, M. L. (2017). Social media engagement: What motivates user participation and consumption on YouTube?. Computers in Human Behavior, 66, 236-247.
Kim, J. W., & Chock, T. M. (2015). Body image 2.0: Associations between social grooming on Facebook and body image concerns. Computers in Human Behavior, 48, 331-339.
Koltói L. (2010). Paraszociális kapcsolatok és a rajongás szerepe serdülőkorban. In Vass Z. és Tekkler M. (szerk.) I. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Konferencia (pp. 155-163). Budapest: Papirusz Book Kiadó.
Konok V., Gigler D., Bereczky B. M. & Miklósi Á. (2016). Humans’ attachment to theirmobile phones and its relationship with interpersonal attachment style. Computers in Human Behavior, 61, 537–547.
Konok, V., Pogány, Á., Miklósi, Á. (2017). Mobile attachment: Separation from the mobile phone induces physiological and behavioural stress and attentional bias to separation- related stimuli. Computers in Human Behavior, 71, 228–239.
Kóródi, K., Fürdök, F., & Szabó, É. (2020). Iskolában előforduló proszociális és agresszív viselkedések normavizsgálata. Iskolakultúra, 30(3), 50–61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.3.50
Kósa É. (2015). A médiaszocializáció kezdetei. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 11-50). Budapest: Wolters Kluwer.
Központi Statisztikai Hivatal (2018). Rendszeres internethasználók aránya (2007–2018) (online). Letöltve: 2019. június.23.,.sidahttps://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html
László M. & Danó Gy. (2015). Akik példaképek és akik nem. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 179-226). Budapest: Wolters Kluwer.
Lewallen, J. & Behm-Morawitz, E. (2016). Pinterest or thinterest?: Social comparison and body image on social media. Social Media+ Society, 2(1).
Lin, L. Y., Sidani, J. E., Shensa, A., Radovic, A., Miller, E., Colditz, J. B. & Primack, B. A. (2016). Association between social media use and depression among US young adults. Depression and anxiety, 33(4), 323-331.
Liu, C. & Ma, J. (2018). Social media addiction and burnout: The mediating roles of envy and social media use anxiety. Current Psychology, 1-9.
Łopaciuk, A. & Łoboda, M. (2013). Global beauty industry trends in the 21st century. Management, knowledge and learning international conference (pp. 19-21). Zadar: Knowledge Manegement & Innovation.
Maeng, S. & Arbeau, K. J. (2018). Fear of missing out (fomo) and nomophobia can, but do not always, occur together. Langley: Trinity Western University.
Mahaswa, R. K. (2017). The Democratization of Social Media A Critical Perspective in Technology. International Conference on Religion and the Challenge of Democracy in Indonesia (pp. 1-17). Yogyakarta: Center for Religion and Science, UIN Sunan Kalijaga.
Makwana, B., Lee, Y., Parkin, S. & Farmer, L. (2018). Selfie-Esteem: The Relationship Between Body Dissatisfaction and Social Media in Adolescent and Young Women. The Inquisitive Mind, 35.
Markowetz, A. (2015). Digitaler Burnout: warum unsere permanente Smartphone-Nutzung gefährlich ist. München: Droemer.
McLean, S. A., Paxton, S. J., Wertheim, E. H., & Masters, J. (2015). Photoshopping the selfie: Self photo editing and photo investment are associated with body dissatisfaction in adolescent girls. International Journal of Eating Disorders, 48(8), 1132-1140.
Miller, A. L. (2016). Teaching Youth to Cope with Media Exposure to Violence. Psychology Today. (online). Letöltve: 2020. február.4.,.https://www.psychologytoday.com/us/blog/coping-skills-youth/201601/teaching-youth-cope-media-exposure-violence
Moscovici, S. (1977). Social influence and social change. London: Academic Press.
N. Kollár K. & Szabó É. (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris Kiadó.
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2017). Lakossági internethasználat (online). Letöltve: 2019. június 6., http://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2018). Lakossági internethasználat (online). Letöltve: 2019. június 6., http://nmhh.hu/dokumentum/202180/lakossagi_internethasznalat_2018.pdf
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2019). Tarol az okostelefonos életforma (online). Letöltve: 2019. július 7., http://nmhh.hu/cikk/203518/NMHH_tarol_az_okostelefonos_eletforma__nemcsak_a_fiataloknal
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (n.d.). Internet Hotline – forródrót a káros tartalmak bejelentésére (online). Letöltve: 2020.március11.,http://nmhh.hu/cikk/187270/Internet_Hotline__forrodrot_a_karos_tartalmak_bejelentesere
Pais E. R. (2013). Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához. PTE (online). Letöltve: 2019. július 7., http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok
Patton, D. U., Hong, J. S., Ranney, M., Patel, S., Kelley, C., Eschmann, R. & Washington, T. (2014). Social media as a vector for youth violence: A review of the literature. Computers in Human Behavior, 35, 548-553.
Pérez-Torres, V., Pastor-Ruiz, Y. & Ben-Boubaker, S. A. (2018). YouTuber videos and the construction of adolescent identity. Cominicar Media Education Research Journal, 55.
Peterka-Bonetta, J., Sindermann, C., Sha, P., Zhou, M., & Montag, C. (2019). The relationship between Internet Use Disorder, depression and burnout among Chinese and German college students. Addictive behaviors, 89, 188-199.
Poli, R. (2017). Internet addiction update: diagnostic criteria, assessment and prevalence. Neuropsychiatry, 7(1), 04-08.
Pukánszky J. (2012). Vizuális médiahatások és a testi elégedettség kapcsolata. Acta Sana, 7(1), 24-28.
Pukánszky J. (2014). A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében. Médiakutató, 15(3), 81-88.
Sallay V., Martos T., Földvári M., Szabó T. & Ittzés A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás= Hungarian version of the Rosenberg Self-esteem Scale (RSES-H): An alternative translation, structural invariance, and validity. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275.
Salmela-Aro, K., Upadyaya, K., Hakkarainen, K., Lonka, K., & Alho, K. (2017). The dark side of internet use: Two longitudinal studies of excessive internet use, depressive symptoms, school burnout and engagement among Finnish early and late adolescents. Journal of youth and adolescence, 46(2), 343-357.
Samuels, P. (2016). Advice on Exploratory Factor Analysis (online). doi: 10.13140/RG.2.1.5013.9766..Letöltve: 2020..február.29.,https://www.researchgate.net/publication/304490328_Advice_on_Exploratory_Factor_Analysis
Sherif, M. (1936). The psychology of social norms. Oxford: Harper.
Smith, E. R. & Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris.
Smith, P. B. (1988). Norms and roles in the small group. In G. M. Breakwell, H. Foot & R. Gilmour (Eds.), Doing Social Psychology (pp. 291–308). Leicester: The British Psychological Society.
Szabó Éva és Labancz Ágnes (2015). „Én nem helyeslem, de a többiek biztosan”. Normák és vélt normák működése és mérése az iskolai osztályokban. In Szociálpszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára. Debrecen: Debreceni Egyetem. 77–97.
Szabó O. (2012). A vizuális tömegmédia hatása serdülő lányok és fiatal nők testképére. In J. Kőrössy & Z. Kőváry (szerk.), Fiatalok biztonságkeresési stratégiái az információs társadalomban (pp. 107-138). Szeged: Primaware.
Tari A. (2015). Generációk online. Budapest: Tericum Kiadó.
The jamovi project (2020). jamovi. (Version 1.0.7.0) [Computer Software]. Retrieved from https://www.jamovi.org.
Tóth P. I. (2008). A médiaerőszak-félelmek eredete. Médiakutató, 1-11.
Tregova A. (2012). Internet és társadalom. A magyarországi internetes populáció sajátosságai. In J. Kőrössy & Z. Kőváry (szerk.), Fiatalok.biztonságkeresési.stratégiái az információs társadalomban (pp. 139-167). Szeged: Primaware.
Ujhelyi A. & Kende A. (2014). Internet és pszichológia. Alkalmazott.Pszichológia, 14(1), 5-14.
Ujhelyi A. (2011). Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata. Budapest: ELTE.
Ujhelyi A. (2015). Az internet mint szocializációs közeg. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 153-178). Budapest: Wolters Kluwer.
Valkenburg, P. M., & Piotrowski, J. T. (2017). Plugged in: How media attract and affect youth. New Haven: Yale University Press.
Vekerdy T. (2017). Kamaszkor körül. Budapest: Holnap Kiadó.
Visy P. (2015). Énkép és önértékelés a web 2.0 korában. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 258-287). Budapest: Wolters Kluwer.
Walburg, V., Mialhes, A., & Moncla, D. (2016). Does school-related burnout influence problematic Facebook use?. Children and Youth Services Review, 61, 327-331.
Wallace, P. (2004). Az internet pszichológiája. Budapest: Osiris.
Westenberg, W. M. (2016). The influence of YouTubers on teenagers: a descriptive research about the role YouTubers play in the life of their teenage viewers (Master's thesis, University of Twente).
Youtube (n.d.). Irányelvek és biztonság (online). Letöltve: 2020. március 11., https://www.youtube.com/intl/hu/about/policies/#community-guidelines
Zimbardo, P. & Coulombe, N. D. (2016). Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak?. Budapest: Libri Könyvkiadó.
Zsila Á. & Demetrovics Zs. (2018). Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió: A közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással. Médiakutató, 19(1), 21-33.