Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában

Absztrakt

A viharosnak nevezett huszadik század után a huszonegyedik század embere kelletlenül és némileg csalódottan kénytelen tudomásul venni, hogy a történelem nem érkezett nyugvóponthoz. A bőség kosarából korántsem vehet egyaránt mindenki, tartós békéről szó sincs, és szép új világunk állandó kísérő tünetei a folyamatos alkalmazkodást, problémamegoldást, konfliktuskezelést, felelősségvállalást, nyitott elmét, toleranciát és öntevékeny aktivitást igénylő, folyvást átalakuló és naponta más-más kihívásokkal jelentkező társadalmi, gazdasági és kulturális problémák. Az ezek megoldásához elengedhetetlen, fent felsorolt készségeket – amelyek a mindenkori demokráciák alapegységét jelentő aktív állampolgár sajátjai – általános kutatási tapasztalatok alapján a felnövekvő generációk leghatékonyabban a mikrovilágban (jelen esetben az iskolai élet kontextusában), a megélt demokrácia-gyakorlás tapasztalatainak segítségével, interakciók során, a „demokrácia-játék” folyamatos részeseiként sajátíthatják el. Mindezek fényében a demokratikus elvek szerint működő európai államokat tömörítő Európai Unió alapdokumentumai (az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv – Új lendület Európa fiataljai számára; az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és az emberi jogi nevelésről), valamint a magyar oktatás fundamentumát képező pedagógiai dokumentumok (NAT-ok, kerettantervek) kiemelik az állampolgári nevelés szükségességét és jelentőségét, mintegy európai normává téve a „demokráciára nevelést”. Ez a különböző államokban eltérő hagyományok és problémafókuszok alapján, de hangsúlyosan jelenik meg, magatartási-cselekvési mintákat és attitűdöket kínálva azoknak a 21. századi fiataloknak, akiknek meg kell felelniük a gazdasági válságok, szociális és kulturális feszültségek, demokráciatorzulások és -deficitek kihívásainak, konstruktív folyamatokat indítva el a folyamatosan és gyorsan változó világban.