A harmadik országból érkező munkavállalók megítélése - a munkaerőpiaci szereplők válaszainak klaszterelemzése
Main Article Content
Absztrakt
Az utóbbi években a harmadik országból érkező munkavállalók integrációja a magyar munkaerőpiacon felértékelődött. Ugyanakkor ezen folyamat számos akadályba ütközik, hiszen a kulturális és társadalmi különbségek nehezíthetik a beilleszkedést és egyes csoportok körében xenofób attitűdöket válthatnak ki. A tanulmány a harmadik országbeli munkavállalók hazai társadalmi megítélését vizsgálja kérdőíves felmérés és klaszteranalízis segítségével. Az eredmények szerint a válaszadók körében jelentős heterogenitás tapasztalható a xenofóbia szintjében, két jól elkülöníthető csoport azonosítható: az elutasító („Idegenellenesek”) és a befogadó („Nyitottak”). A pozitív attitűdök elsősorban a női és fiatalabb válaszadók körében jelentek meg, míg az elutasító véleményeket leginkább gazdasági és kulturális félelmek formálták. A kutatás rámutat, hogy a munkaerőpiaci integráció sikerességét nemcsak a harmadik országbeli munkavállalók jellemzői, hanem a befogadó társadalom demográfiai összetétele és kulturális attitűdjei is alapvetően meghatározzák. A vizsgálat hangsúlyozza, hogy a negatív attitűdök hosszú távon a társadalmi kohéziót és a gazdasági stabilitást is veszélyeztethetik, miközben az edukációs és érzékenyítő programok kulcsszerepet játszhatnak a befogadó szemlélet erősítésében.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Andersson, L. F., Eriksson, R., & Scocco, S. (2019). Refugee immigration and the growth of low-wage work in the EU15. Comparative Migration Studies, 7, 39. https://doi.org/10.1186/s40878-019-0145-3
Barna, I., & Koltai, J. (2024). Attitude changes towards immigrants in the turbulent years of the “migrant crisis” and anti-immigrant campaign in Hungary. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 5(1). https://doi.org/10.17356/ieejsp.v5i1.501
Brell, C., Dustmann, C., & Preston, I. (2020). The labor market integration of refugee migrants in high-income countries. Journal of Economic Perspectives, 34(1), 94–121.
Chiu, T. – Fang, D. – Chen, J. – Wang, Y., – Jeris, C. (2001): A Robust and Scalable Clustering Algorithm for Mixed Type Attributes in Large Database Environment. pp. 263-268. In: Proceedings of the 7th ACM SIGKDD International Conference on Knowledge Discovery and Data Mining 2001
Czirfusz, M. (2023). Munkabérek egyenlőtlenségei a globális értékláncokban: a magyarországi akkumulátoripar esete. Külgazdaság, 67(11–12), 28–47. https://doi.org/10.47630/KULG.2023.67.11-12.28
Csákó, M. (2017). Idegenellenesség középfokon. Educatio, 26(3), 377–387.
Cseh Papp, I., Bilan, S., & Dajnoki, K. (2019). Globalization of the labour market – Circular migration in Hungary. Journal of International Studies, 12(2), 182–200.
Dajnoki, K., Máté, D., Fenyves, V., & Kun, A. I. (2017). Deconstructing attitudes towards immigrant workers among Hungarian employees and higher education students. Sustainability, 9(9), 1639.
Dajnoki, K., & Kőmíves, P. M. (2017). Migránsok alkalmazásának megítélése munkavállalók körében. International Journal of Engineering and Management Sciences / Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 2(4), 102–114.
Dajnoki, K., Kőmíves, P. M., & Héder, M. (2017). Integration opportunities of migrants, with especial regards to sensitization programs. Cross-Cultural Management Journal, 19(11), 67–74.
Dajnoki, K., Szabados, Gy., Kulcsár, G., & Bácsné Bába, É. (2018). „Visszatérni vidékre” – A vidéki élet kvantitatív és kvalitatív megközelítésben. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 13(3–4), 71–80. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/jelenkori_tars-gazd_folyamatok/article/view/32809
De Coninck, D. (2023). Integration policies and migrants’ labour market outcomes. Comparative Migration Studies, 11, 33. https://doi.org/10.1186/s40878-023-00347-y
De Lange, T., & Falkenhain, M. (2024). Precarity prevented or reinforced? Migrants’ right to change employers in the recast of the EU Single Permit Directive. Frontiers in Sociology, 8, 1267235. https://doi.org/10.3389/fsoc.2023.1267235
Dorn, D., & Zweimüller, J. (2021). Migration and labor market integration in Europe. Journal of Economic Perspectives, 35(2), 49-76.
Erasmus+ (2022): Migrant work in Europe. Projektjelentés. Európai Bizottság. Elérhető: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/project-result-content/6e4fee33-f8c2-40c8-880d-bcfdf2979bf8/migrantworkineurope_Endfassung_v4_en.pdf (Letöltve: 2025. 08.16.)
Fedajev, A., Nikolic, D., Radulescu, M., Ileana Sinisi, C. (2019). Patterns of structural changes in CEE economies in new millennium Technological and Economic Development of Economy, 25(6): 1336–1362. https://doi.org/10.3846/tede.2019.11253
Field A. (2009): Discovering statistics using SPSS. Sage publications.
Gödri, I., & Tóth, P. P. (2005). Bevándorlók társadalmi helyzete. TÁRKI Kutatási Jelentések. Budapest: TÁRKI. https://tarki.hu/sites/default/files/adatbank-h/kutjel/pdf/a812.pdf (2025.08.16.)
Havasréti, J. (2013). Ifjúságkutatás Magyarországon különös tekintettel az ifjúsági kultúrák, a kulturális fogyasztás és a média jelentőségére. Tudománykommunikáció a Z generációnak” projekt keretében.
IBM Corp. Released (2013): IBM SPSS Statistics for Windows, Version 22.0. Armonk, NY: IBM Corp.
JRC (Joint Research Centre). (2024). Labour migration: what’s in it for countries of destination and origin? JRC News. https://joint-research-centre.ec.europa.eu/jrc-news-and-updates/labour-migration-whats-it-countries-destination-and-origin-2024-06-12_en
Koczan, Z., Pinat, M., & Rozhkov, D. L. (2021). The Impact of International Migration on Inclusive Growth: A Review. IMF Working Papers, 2021(088), A001., https://doi.org/10.5089/9781513571966.001.A001
Kőmíves, P. M., & Dajnoki, K. (2016). Labour market integration issues related to migrants arriving to Hungary. Annals of University of Oradea – Economic Science, 25(1), 363–373.
Kőmüves, Z., Walter, V., Szabó-Szentgróti, G., Dajnoki, K., Kálmán, B., Tóth, A., ... & Szűcs, B. P. G. (2024). A COVID-19 és az orosz-ukrán konfliktus hatása a vizsgált szervezetekre. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 55(3), 14–28.
Központi Statisztikai Hivatal (2022). Magyarország 2022. Statisztikai évkönyv. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
Központi Statisztikai Hivatal. (2025). Aktuális gazdasági mutatószámok. https://www.ksh.hu (2025.08.16.)
Lang, C. (2021). Accessing the public workforce: Organisational recruitment practices and the inclusion or exclusion of individuals of immigrant origin. Comparative Migration Studies, 9, 26. https://doi.org/10.1186/s40878-021-00233-5
McGovern, P. (2025). The return of the state: how European governments regulate labour market competition from migrant workers. Comparative Migration Studies, 13, 13. https://doi.org/10.1186/s40878-025-00433-3
Meral, A. G., & Kumar, C. (2025). Public narratives and attitudes towards refugees and other migrants: Hungary country profile. ODI Report.
Messing, V., & Ságvári, B. (2016). „Ahogy »másokhoz« viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk”: A magyarországi idegenellenesség okairól. socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 2016(2), 17–37.
Migrációkutató Intézet. (2016). Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről III. https://migraciokutato.hu/2016/09/02/kozvelemenykutatas-sorozat-a-migracio-tarsadalmi-megiteleserol-iii/ (2025.09.11.)
Nagy, Á., & Tibori, T. T. (2016). Narratívák hálójában: az ifjúság megismerési és értelmezési kísérletei a rendszerváltástól napjainkig.
Norusis, M. J. (2011). IBM SPSS Statistics 19 procedures companion. Addison Wesley. https://www.norusis.com/book_ASPC_v19.php (2024.10.15.)
Papp, I. C. D., & Kis, S. (2024). Az ipar 4.0 és a digitalizáció munkaerőpiaci hatásai. TAYLOR, 35–43.
Paskuj, B., & Orosz, G. (2022). The tendency to dehumanize, group malleability beliefs, and perceived threat from migrants in Hungary. Frontiers in Psychology, 13, 910848. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.910848
Sik, E. (2022). A migráció szociológiája 3.0.
Sonne, K. (2025). (L)earning ‘belonging’: processes of inclusion and exclusion in Malta’s migrant integration programme. Journal of Ethnic and Migration Studies, 1–19. https://doi.org/10.1080/1369183X.2025.2520378 (2025.08.16.)
Szabó, R. (2024). A harmadik országból érkező munkavállalók integrációs kihívásai. Diplomadolgozat, Debreceni Egyetem.
Talani, L. S. (2024). The Labour Market for Immigrants: Evidence from Data. Social Sciences (2076-0760), 13(10).
Tóth, D. (2025). A kínai állam szerepe az elektromobilitás terjedésében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 20(2), 67–79. https://doi.org/10.14232/jtgf.2025.2.67-79
Vida, G., Szakálné Kanó, I., & Lengyel, I. (2025). A gazdasági szerkezetváltás térbeli sajátosságai Kelet-Közép-Európában, 2000–2021 [Spatial characteristics of the economic restructuring in Central and Eastern Europe, 2000–2021]. Területi Statisztika, 65(2), 216–242.
Wolff, R. V., Struck, O., & Osiander, C. (2025). Skilled labour immigration: a vignette analysis on the willingness to accept migrants from outside the EU. Journal for Labour Market Research, 59, 14. https://doi.org/10.1186/s12651-025-00402-4
Zán K., & Éberhardt, G. (2021). Xenofóbia vizsgálati eredmények és ajánlások Magyarországon a humán migráció kezelésének rendészeti feladatait ellátók között. Belügyi Szemle, 69(6), 945–981.