A jószándék elve (The Principle of Charity) A generációk közötti megértés, mint hermeneutikai probléma

Article Sidebar

PDF
Megjelent: aug 21, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/kapocs.2023.1.5-16
Kulcsszavak:
filozófiai antrpológia, kultúrafilozófia, tudásszociológia, hermeneutika, mélyhermeneutika, generációkutatás, generációs szakadék, hiperkultúra

Main Article Content

Mitnyán Lajos
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
https://orcid.org/0000-0001-9976-2491

Absztrakt

A kultúratudományos tanulmány a genereciók viszonyrendszerének hermeneutikai megközelítésével a 20. századi generáció-diskurzus két meghatározó gondolkodójának nézeteiből indul ki. A generációkat kulturális tapasztatokként értelmezi, és ennek során a generációk közötti viszony három alaptípusát mutatja fel. Margaret Mead kulturális antropológiai kutatásaira építve különbséget tesz poszt-, ko- és prefiguratív generációs viszonyok között. A tanulmány a kortárs generációs konfliktusok vizsgálatára koncentrálva a prefiguratív viszonyt vizsgálja meg legrészletesebben, melynek során Byung-Chul Han hiperkultúra-elmélete segítségével kulturális kontextusba helyezi a fogalmat, és megvizsgálja a Z-generáció legfőbb jellemzőit, és azokat a körülményeket, melyek a generációk közötti áthidalhatatlannak tűnő szakadékok kialakulásához vezettek. A hiperkultúra és a Z-generáció kultúratudományos elemzésével arra tesz kísérletet, hogy olyan közös alapokat és élményeket keressen, melyek a kölcsönös megértés forrásai lehetnek.

Article Details

Hogyan kell idézni
Mitnyán, L. (2023). A jószándék elve (The Principle of Charity): A generációk közötti megértés, mint hermeneutikai probléma. Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról, 3(1), 5–16. https://doi.org/10.14232/kapocs.2023.1.5-16
Folyóirat szám
Évf. 3 szám 1 (2023)
Rovat
"Régiek és modernek..."
Információk a szerzőről

Mitnyán Lajos, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Mitnyán Lajos főiskolai docens (SZTE JGYPK Nemzetiségi Intézet, Német és Német Nemzetiségi Tanszék). Első diplomáját orosz nyelv és irodalom szakon szerezte 1993-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, 1998-ban végzett a JATE BTK német nyelv és irodalom szakán. 2003-2007 között az SZTE filozófia szakos hallgatója volt. 2018-ban szerzett PhD doktori fokozatot az SZTE Germán Filológiai Intézetében.

Kutatási területe a századforduló német nyelvű irodalma és a modernitás kultúratudományos vetülete, 20. századi eszme- és filozófiatörténet, a kortárs német és angolszász esztétikai gondolkodás.

Számos publikációjának és konferencia-előadásának főbb témái: Rainer Maria Rilke költészete és esztétikai gondolkodása, Martin Heidegger kései filozófiája az esztétika és az irodalom- és kultúratudomány aspektusából, Hans Blumenberg kultúra-filozófiája, Friedrich Hölderlin költészete, Knut Hamsun, Terézia Mora, Durs Grünbein, Hans-Georg Gadamer, Peter Sloterdijk

A Német és Német Nemzetiségi Tanszék Erasmus-koordinátora és a tanszék online-megjelenésének felelőse.