Beküldések

Szerzői útmutatók

A Kapocs Kutatócsoport publikációinak tartalmi és formai követelményei

Folyóiratunk csak olyan írásokat publikál, amelyek szerzői következetesen szem előtt tartják a tudományos etika alapvető elveit, saját kutatásra és/vagy saját modellre, elméleti megközelítésre épülnek, és korábban még nem jelentek meg. A szerkesztő bizottság és a tudományos tanácsadó testület visszautasíthatja azokat a kéziratokat, amelyek a fenti követelménynek nem tesznek eleget.

Formai előírások

Absztrakt

Az absztrakt terjedelme 500–800 karakter, tartalmazza a szerző nevét, beosztását, intézményét, a tanulmány címét, 3–5 kulcsszót, a feldolgozandó téma összefoglalását, hipotéziseit és a kutatás módszertanát, elméleti téma esetén az alkalmazott modellt, megközelítést.

Tanulmány

A tanulmányok terjedelme: 30–50 ezer karakter, az angol és magyar nyelvű absztraktok és az irodalomjegyzék nélkül.

A magyar ÉS angol nyelvű absztrakt terjedelme: 500–800 karakter, Times New Roman 12-es betűméret, sorkizárt, szimpla sortáv. Az angol nyelvű absztrakt feltétlenül tartalmazza a tanulmány angol címét! Mindkét absztrakt után megjelennek a kulcsszavak (4–6).

A törzsszöveg 12-es Times New Roman betűvel, szimpla sorközzel, sorkizártan, körben 2,5 cm margóval készüljön. Kérjük, lehetőleg kerüljék a kiemeléseket, (az aláhúzást, kapitálist és kiskapitálist különösen), a félkövér (bold) a fejezetcímeket, a dőlt (kurzív) a műcímeket jelöli. A bekezdéseket térköz választja el (előtte, utána 6-6 pont), a teljes bekezdések soreleji behúzásának növelésével (1,5 cm) az öt sornál nagyobb terjedelmű idézeteket jelöljük. A címek előtt és után nincs üres sor. A szövegbe illesztett ábrák, képek és diagramok helyét pontosan jelöljék; mind az objektum, mind az aláírása középre rendezett, utóbbi szövege 10-es Times New Roman betűvel. Az Excelből beszúrt táblázatokat, diagramokat külön munkalapként, a fotókat .jpg vagy .png formátumban kérjük külön is mellékelni, elnevezésükben tartalmazzák a szövegbeli sorszámukat. A fejezeteket lehetőleg ne sorszámozzuk, ha mégis feltétlenül szükséges, akkor arab számokkal, az alfejezeteket pedig „1.1” formában.

Hivatkozások: a szövegben az ún. szövegközi vagy akadémiai hivatkozást használjuk a következő formában: teljes műre (Vezetéknév évszám), pontos helyre (Vezetéknév évszám: oldalszám), több műre (Vezetéknév évszám; Vezetéknév évszám), többszerzős műre (Vezetéknév1, Vezetéknév2 évszám – a szerzők az irodalomjegyzékben  megjelenő sorrendjükben), három vagy több szerző esetében (Vezetéknév1 et al. évszám). Az idézetet záró idézőjel a hivatkozás elé, a mondatzáró pont a hivatkozás után kerüljön! Lábjegyzetet hivatkozásra ne használjunk, legfeljebb olyankor, ha az irodalomjegyzékben fel nem tüntetett webes forrásra utalunk (hírportálok anyagai, napisajtó, online lexikonok stb.)

Irodalomjegyzék: magyar szerzők esetében az irodalomjegyzék mind a vezeték- mind a keresztnév kezdőbetűjét tartalmazza, a külföldi szerzők esetében is, ez utóbbi esetben Vezetéknév, U. formában. A Dr. és egyéb előtagokat a név után tüntessük fel! Amennyiben a hivatkozott mű rendelkezik DOI azonosítóval, kérjük annak feltüntetését: DOI: 10.4135/9781446249215.n21 formában. Az egyes bibliográfiai tételeknél kövessük az Iskolakultúra[1] című folyóirat ajánlásait:

Önálló könyv

Lénárd F. (1986). Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó.

Saarni, C. (1999). The development of emotional competence. The Guilford Press.

Szerkesztett könyv

Mészáros A. (2004, szerk.). Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó.

Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N., Friedrich, H. F. (1990, szerk.). Learning and instruction.European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press.

Könyvfejezet

Nagy J. (2013). A diagnosztikus pedagógiai értékelés fejlesztésének lehetőségeiről. In Molnár Gy., Korom E. (szerk.), Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 181–202.

Neves, D. M., Anderson, J. R. (1981). Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In Anderson, J. R. (szerk.), Cognitive skillsand their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers. 57–84.

Folyóiratban megjelent cikk

Kissné Gera Á. (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra, 26(3), 89–100. DOI: 10.17543/ISKKULT.2016.3.89

Wakeling, H. C. (2007). The psychometric validation of the Social Problem-Solving Inventory–Revised with UK incarcerated sexual offenders. Sex Abuse, 19(3), 217–236. DOI: 10.1177/107906320701900304

Internetes felület

Webster-Stratton, C. (2011). The Incredible Years. file:///The-Incredible-Years-Parent-Teacher-Childrens-Training-Series-1980-2011p.pdf Utolsó letöltés: 2018. 02. 22.

Hivatalos dokumentum

NAT 2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf, http://ofi.hu/nemzeti-alaptanterv Utolsó letöltés: 2018. 01. 10.

Korábbi kiadások, fordítások

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.

Neisser, U. (1976/1984). Megismerés és valóság. Gondolat Kiadó

 

[1] http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/szerzoknek