Entries of Latin American Organisations in IATE, the European Union's Terminology Database

Main Article Content

Eszter Sermann

Abstract

The labour market for translators and interpreters has lengthened considerably over the last decades. During translation process, the terminological preparation of texts is essential, and for this purpose, the most useful and appropriate tools are the online available terminology databases. The terminology database, by definition, is a set of electronically stored data, which has been prepared following an onomasiological approach. It contains the terms of one or more domains, and terms are accompanied by their definitions in one or more languages. The data published in the databases, which have been prepared by linguists in collaboration with the experts of the relevant domains, can serve as reference works not only for translators and interpreters, but also for professionals and researchers. IATE (Interactive Terminology for Europe) is the central terminology database of the Translation Service of the European Commission, and it contains terms, abbreviations, acronyms and phraseology in the official languages of the European Union. The aim of this study is to analyze five IATE entries that represent Latin American organizations (Latin American Parliament, Andean Community, Mercosur, Latin American Economic System and Inter-American Development Bank) from the point of view of the visualised terminographic data (e.g. term, definition, references, context, reliability, domain). After the classification of translation tools paying particular attention to terminology databases (their characteristics, the ISO standards that describe their properties, the categories of data included, and the features that differentiate them from online dictionaries), the data categories of the five terminological entries will be analysed.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Sermann, E. (2020). Entries of Latin American Organisations in IATE, the European Union’s Terminology Database. Acta Hispanica, (II), 795–803. https://doi.org/10.14232/actahisp.2020.0.795-803
Section
Articles
Author Biography

Eszter Sermann, University of Szeged

Eszter Sermann es profesora contratada doctora en el Departamento de Italianística de la Universidad de Szeged, Hungría. Obtuvo el doctorado en Traductología en la Universidad Eötvös Loránd de Budapest en 2014; su campo de investigación son los puntos de encuentro de la terminología y la traducción, la estandardización terminológica y las bases de datos terminológicas. En la Universidad de Szeged imparte cursos de Lingüística aplicada, Traducción e interpretación, Traductología, Terminología orientada hacia la traducción y Traducción especializada. Trabaja también como traductora de textos técnicos y literarios.

References

Fóris, Ágota (2007). A szótár terminus értelmezéséről. En: Magay, Tamás (ed.). Félmúlt és közeljövő. (Lexikográfiai füzetek 3.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 295-302.

Fóris, Ágota (2005). Hat terminológia lecke. Pécs: Lexikográfia Kiadó.

Fóris, Ágota (2002). Szótár és oktatás. Pécs: Lexikográfia Kiadó.

Fóris, Ágota – Rihmer, Zoltán (2007). A szótárak minősítési kritériumairól. Fordítástudomány IX/1. 109-113.

Gaál, Péter (2016). Online szótárak és használóik. Onlineszótár-használati kutatások, online szótárak értékelési és minősítési szempontjai. Doktori disszertáció. Pécs: PTE.

Lesznyák, Ágnes (2010). Az európai uniós intézmények terminológiai adatbázisa: a IATE. Magyar Terminológia, 3/2. 161-181.

Magris, Marella – Musacchio, Maria Teresa et al. (eds.) (2002.) Manuale di terminologia. Milano: Hoepli.

Nkwenti-Azeh, Blaise (1998/2001). Term banks. En: Baker, Mona (1998/2001). (ed.). Routledge Encyclopedia of Translation Studies. London/New York: Routledge. 249-251.

Novák, Barnabás (2018). A terminológiai munkafolyamat a minőségi jogalkotásban. Magyar–olasz összehasonlító vizsgálat az alkotmányjogi terminológia területén. [Tesis doctoral]. Pécs: PTE.

Prószéky, Gábor – Kis, Balázs (1999). A számítógéppel emberi nyelven. Intelligens szövegkezelés számítógéppel. Bicske: SZAK Kiadó.

Sager, Juan C. (1990). A practical course in terminology processing. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.

Schmitz, Klaus-Dirk – Drewer, Petra (2017). Terminologiemanagement. Grundlagen, Methoden, Werkzeuge. Berlin: Springer Vieweg Verlag.

Sermann, Eszter (2018). Terminológiai adatbázisok mint a nyelvi korlátok áthidalásának eszközei. Magyar nyelven (is) elérhető néhány terminológiai adatbázis tartalmi és szerkezeti vizsgálata. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum. Acta Universitatis Szegediensis, 34./3. 149-169.

Sermann, Eszter (2013). A terminológiai szabványosítás és a terminológiai harmonizáció fordítási vonatkozásai. [Tesis doctoral]. Budapest: ELTE.

Sermann, Eszter (2011). A terminológiai szabványosítás szerepe a lokalizáció folyamatában. Fordítástudomány. XIII/2. 72-87.

Tamás, Dóra (2010). La knowledge base EOHS Term, ossia un vocabolario online creativo. En: Dávid, Gábor Csaba – Zelényi, Annamária (eds.). 2010. Corvinus nyelvi napok, “Kreativitás és nyelv”. 2009. szeptember 23–24. Budapesti Corvinus Egyetem IOK Alkalmazott Nyelvészeti Kutató- és Továbbképző Központ. Budapest: Aula Kiadó. 349-355.

Tamás, Dóra Mária (2014). Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről. Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar Fordító- és Tolmácsképző Tanszék.

Tamás, Dóra Mária – Sermann, Eszter (2019). Elemzési szempontrendszer terminológiai adatbázisokhoz. Fordítástudomány XXI/2. 46-62.

Bases de datos terminológicas en línea

EUROTERMBANK https://www.eurotermbank.com/, fecha de consulta: 01-10-2019.

IATE https://iate.europa.eu; https://iate.europa.eu/home, fecha de consulta: 01-10-2019.

Termium Plus https://www.btb.termiumplus.gc.ca, fecha de consulta: 01-10-2019.

WIPO Pearl https://www.wipo.int, fecha de consulta: 01-10-2019.