Embertan-történeti adalék 1997-ből

Absztrakt

1997-ben a Vigilia katolikus folyóiratban jelent meg Felkai Gábor filozófus és szociológus írása az 1995-ös Nemzeti alaptanterv Ember és társadalom fejezetéről, melyről megállapítja, hogy az a monologikus kommunikáció, az individualizmus és az erkölcsi relativizmus jegyében fogant, ugyanakkor nem foglalkozik a tananyag tartalmával. A szerző (a szóban forgó fejezet kidolgozója) ezzel szemben a tanterv szövegének elemzése alapján kimutatja, hogy azt egy olyan interszubjektivista felfogás jellemzi, melyben hangsúlyos a közösség, a család és a nemzeti örökség, amely értékrendjének jellemző vonása a test-lélek-szellem hármasságára épülő emberkép, erkölcsi felfogása pedig egy konszenzust képező etika olyan értékeire épül, mint például az egészség, a jól-lét, az egység, a szabadság, a tudás, a lelkiismeretesség, a felelősség, a feltétel nélküli áldozatos szeretet. Ezután a szerző politológiai elemzéssel kimutatja Felkai antiliberális, apologikusan nemzetvédő, ellenségkereső felfogását.