Attempts of restricting the professional authority in the secondary school teacher training after the great war
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Modern professional occupations including the professional groups which exercised authority over secondary teacher training emerged in Hungary in the second half of the 19th century. Their professional field was monopolized by the bureaucratic regulatory system of the state thanks to the close cooperation between the ministerial branch and the professionals. However, this partnership broke up during the Great War and the era following it. In this study, through the personal nominations of the secondary teacher training institution, the initiated changes in the curriculum of the teacher training institution and the reform of the training of PE teachers are investigated from the perspective of whether the professional group scrutinizing the secondary teacher training were deprofessionalized as a result of the endeavour of the state to intrigue into the internal affairs of the teacher training institutions. The current paper intends to present the preliminary results of a research project, which could be labelled as a deductive and idiographic type of investigation based on the examination of archival and secondary types of sources. Document analysis of archival sources and secondary literature review were employed as primary methodologies. Out of the main research questions of the research project, the analytical aspect of revealing the nature of the connection and its changes between the Ministry of Religion and Public Education and the professional institutions of secondary teacher training are investigated in this study. The previously mentioned measures almost resulted in the dissolution of the boundaries of the theoretical-ideological frames of secondary teacher training, which were solidified before 1920 and played a crucial role in monopolizing the scrutiny over secondary teacher training. Additionally, the cessation of the previously established ideological background of the teacher training could have led to limiting the operation of professional institutions based on professional competencies. Thus, it would have resulted in an immediate deprofessionalization of the professional group. Even though the professional institutions managed to evade the immediate deprofessionalization through a fortuitous involvement of an influential politician, who was in favour of the argument of the professionals against the planned measurements of the ministry. Still, this did not result in decreasing the recurrence of state intrusions in the rest of the Horthy-era.
Downloads
Article Details
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
References
Ablonczy, B. (2005). Teleki Pál. Osiris Kiadó.
Babbie, E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Fináczy, E. (1927). Az újkori nevelés története. 1600–1800. Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. Kirá-lyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Friedson, E (2001). Professionalism. The third logic.Polity Press.
Johnson, T. J. (1972). Professions and power. MacMillan.
Garai, I. (2016). A tanári elitképzés műhelye. A Báró Eötvös József Collegium története 1895–1950. ELTE Eötvös József Collegium.
Garai, I. (megjelenés alatt). A középiskolai tanári professzió intézményesülésének folyamatai. A tanár-vizsgáló bizottság és a tanárképző intézetműködése a pesti tudományegyetemen az 1862–1919 közötti időszakban. ELTE Eötvös József Collegium.
Heidenreich, M. (1999). Berfuskonstruktion und Professionalisierung. Erträgen soziologischen Forschung. In Apel, H. J., Horn, K.-P., Lundgreen, P. & Sandfuchs, U. (szerk.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß. Verlag Julius Klinkhadt. 35–58.
Grimm, G., Bali, B. & Pirka, V. (2012). Lehrerbildung in Österreich – Aspekte ihrer Gense von den Anfängen im späten 18. Jahrhundert bis zur Zweiten Republik. In Németh, A. & Skiera, E. (szerk.), Lehrerbildung in Europa - Geschichte, Struktur, Reform. Teatcher Training in Europa – History, Struktur and Reform. Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften. 91–109.
Hesse, H. A. (1968). Berufe im Wandel: ein Beitrag zum Problem der Professionalisierung. Eke.
Hofstetter, M., J. (2001). The romantic idea of a university. England and Germany, 1770–1850. Palgrave.
Horlacher, R. (2016). The educated subject and the German concept of Bildung. A Comparative cultural History. Routledge. DOI: 10.4324/9781315814667
Jarausch, K., H. (1990). The German pofessions in History and Theory. In Cocks, G. & Jarausch, K. H. (szerk.), German Professions, 1890–1950. Oxford University Press. 9–37.
Jeismann, K.-E. (1999). Zur Professionalisierung der Gymnasianlehrer in 19. Jahrhundert. In Apel, H., J., Horn, K.-P., Lundgreen, P. & Sandfuchs, U. (szerk.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß. Verlag Julius Klinkhadt. 59–79.
Karády, V. (2005). A francia egyetem Napóleontól Vichyig. Felsőoktatási Kutatóintézet – Új Mandátum könyvkiadó.
Kéri, K. (2001). Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó.
Kiss, I. (1988, szerk.). Eötvös Józseftől – Eötvös Lorándig. Dokumentumok a budapesti egyetem tanárképző intézetének és gyakorló-főgimnáziumának történetéből. (1870–1918). Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Larson, M. S. (1977). The rise of professionalism. A sociological analysis. University of California Press.
Lundgreen, P. (1999). Berufskonstruktion und Professionalisierung in historische Perspektive. In Apel, H., J., Horn, K.-P., Lundgreen, P. & Sandfuchs, U. (szerk.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß. Verlag Julius Klinkhadt. 19–34.
McClelland, C. E. (1991). The German experience of professionalization. Modern learned professions and their organizations from the early nineteenth century to the Hitler era. Cambridge University Press. DOI: 10.1017/cbo9780511528910
Middell, M. (2000). European history and cultural transfer. Diogenes, 48(189), 23–30. DOI: 10.1177/039219210004818903
Mikonya, Gy. (2017). Az európai egyetemek története (1700–1945). ELTE TÓK.
Németh, A. (2002). A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós hatások, egyetemi tudománnyá válás, középiskolai tanárképzés. Osiris Kiadó.
Németh, A. (2004). A modern európai iskola kialakulása és fejlődése. In Németh, A. & Pukánszky, B. (szerk.), A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó. 427–456.
Németh, A. (2005). A magyar pedagógia tudomány-története. Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós hatások, nemzeti sajátosságok. Gondolat Kiadó.
Németh, A., Szabolcs, É. & Vincze, B. (2012). Lehrerbildung in Ungarn – Von den Anfängen im späten 18. Jahrhundert bis zur politischen Wende um 1990. In Németh, A. & Skiera, E. (szerk.), Lehrerbildung in Europa – Geschichte, Struktur, Reform. Teatcher Training in Europa – History, Struktur and Reform.Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften. 21–39.
Parsons, T. (1954). The professions and social structure. In Parsons, T. (szerk.), Essays in sociological theory. Macmillan. 34–50.
Romsics, I. (2005). Bethlen István. Politikai életrajz.Osiris Könyvkiadó.
Romsics, I. (2004). Magyarország története a XX. században. Osiris Könyvkiadó.
Rossini, M. & Toggweiler, M. (2014). Cultural transfer: an introduction. A Journal of Literary Studies and Linguistics,4(2), 5–9.
Szabolcs, É. (2011): Deduktív (Analitikus) jellegű kutatások. In Falus I., Tóth, I., Környei, M., Bábosik, I., Réthy, E., Szabolcs, É., Nahalka, I., Csapó, B. & Mayer Miklósné Nádasi, M. (szerk.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó Kft. 84–94. https://docplayer.hu/5665571-Bevezetes-a-pedagogiai-kutatas-modszereibe.html
Szentpétery, I. (1935). A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. IV. kötet. A böl-csészettudományi kar története, 1635–1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Tóth, T. (2001): A napóleoni egyetemtől a humboldti egyetemig. In Tóth, T. (szerk.), Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatási tanulmányok. Professzorok Háza. 95–124.
Ugrai, J. (2019): Intézménytörténeti megközelítések és a helytörténetírás. Interdiszciplináris megfontolások a helytörténetírás okulására. In Lengvári I., Pilkhoffer, M. & Vonyó, J. (szerk.), Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Magyar Történelmi Társulat – Kronosz Kiadó – MTA Pécsi Területi Bizottsága. 267–281.