Beauvoir, a politizáló értelmiségi nő

Main Article Content

Joó Mária

Absztrakt

A politizáló-közéleti értelmiség (public intellectual) kihalóban lévő típus, pedig sokak szerint szükség lenne rá (Bowdith 2006).  Még inkább szükség lenne a női változatra, mint Simone de Beauvoir vagy Heller Ágnes voltak. A közéleti értelmiség szerepe koronként és országonként más és más. A cikk tematikus horizontja az európai, francia politikai szereplőké, pontosabban a Sartre-Beauvoir párosé, míg a cikkíró nézőpontja a mai magyar helyzet. Ezek a horizontok elméleti értelemben összeolvadnak, értelmezik egymást. A 20. század, visszatekintve, a közéleti-politizáló értelmiség és főleg a francia értelmiség aranykorának tűnik, melyből a páros szinte ’királyi pár’-ként emelkedett ki.

Article Details

Hogyan kell idézni
Joó, Mária. 2021. „Beauvoir, a politizáló értelmiségi Nő”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 11 (1):16-35. https://doi.org/10.14232/tntef.2021.1.16-35.
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Joó Mária, Eötvös Loránd Tudományegyetem

JOÓ MÁRIA az ELTE BTK Filozófiai Intézetének nyugdíjazott oktatója, habilitált egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport (TNT) külső tagja, rendszeres vendégelőadója. Fő kutatási területei a feminista filozófia (test, erósz), mai politikai filozófia (identitáspolitika), posztstrukturalisták (kontinentális filozófia), etika, egzisztenciális fenomenológia, főleg Simone de Beauvoir munkássága. Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi folyóiratokban, szerkesztett kötetekben. A jelen számban megjelent tanulmányához kapcsolódó utóbbi publikációi: The Second Sex in Hungary. Simone de Beauvoir and the (Post)-Socialist Condition in Hungarian Cultural StudiesAHEA 2011, (4); „Nach der Befreiung der Frau? Simone de Beauvoir in der post-sozialistischer Situation” in Stephanie Bung & Romana Weiershausen (szerk.) Simone de Beauvoir: Schreieben zwischen Theorie und Erzahlung, Querelles (Berlin: Wallstein, 2010); „Feminista liberalizmus-liberális feminizmus ma: Martha Nussbaum” TNTeF (4)2, 2017; „Embernek Lenni sötét időkben: Butler és Arendt nyomán” TNTeF (9)1, 2019.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei