A kommunikáció szerepe a megküzdés, a szociálisprobléma-megoldás és az asszertivitás serdülőkori fejlesztésében

Absztrakt

Az iskolai nevelés egyik kiemelten fontos feladata a szociális kompetencia összetevőinek tervszerű, tudatos fejlesztése – többek között – annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek alkalmazkodni a folyamatosan változó környezetükhöz, be tudjanak illeszkedni kortársi közösségekbe, ezekben hatékonyan tudjanak kommunikálni, eredményes probléma- és konfliktuskezelő, illetve megküzdési stratégiákat tudjanak alkalmazni nehéz, megterhelő helyzetekben (Kasik, 2015; Mészáros, 2019; Szabó& Fügedi, 2015; Zsolnai, 2013). Bár hazánkban is egyre több programot dolgoznak ki a szociális kompetencia iskolai keretek között történő fejlesztésére, ezek száma a külföldi programokhoz képest igen kevés. A nemzetközi kutatások adatai alapján azon programok a leghatékonyabbak, amelyek több és egymáshoz szorosan kapcsolódó területek fejlesztését célozzák meg változatos és az életkori biológiai, kognitív, szociális és érzelmi jellemzőket maximálisan figyelembe vevő módszerekkel (Kasik, 2015). Számos program középpontjában a kommunikáció áll, ehhez kapcsolnak más területeket. A kommunikációs technikák elsajátítása és gyakorlása jelentősen segíti a különböző probléma- és konfliktuskezelési, illetve megküzdési stratégiák hatékony elsajátítását és alkalmazását. A tanulmány ismerteti a szociális kompetencia azon meghatározásait és modelljeit, amelyek leggyakrabban alapját képezik a szociáliskompetencia-fejlesztésnek, ismerteti a szociálisprobléma-megoldás, a megküzdés és az asszertivitás főbb jellemzőit, végül áttekinti a serdülőkori fejlesztési lehetőségeket és a hatékony kommunikációközpontú fejlesztőprogramok főbb jellemzőit.