Miért választják a kiegészítő angol nyelvi árnyékoktatást a nyelvtanulók? Egy északkelet-magyarországi felmérés eredményei
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az angol nyelvtudás iránti igény Magyarországon, melynek eredményeként sok diák és családja az árnyékoktatást veszi igénybe angol nyelvtudásának fejlesztése érdekében. Az árnyékoktatás-kutatások elsősorban összesítve tárgyalják azokat a tantárgyakat, melyek hozzájárulnak a tanulók tanulmányi előrehaladásához, azonban viszonylag kevés adattal rendelkezünk a kifejezetten kiegészítő magán angol nyelvoktatás területén. Jelen kényelmi mintán alapuló, saját szerkesztésű mérőeszközünk felhasználásával 16-20 éves tanulók (N=1010) körében végzett kvantitatív tanulmányunkban arra világítunk rá, hogy milyen összefüggés mutatható ki a kiegészítő magán nyelvoktatásban való részvétel és a nyelvtanulók nyelvtanulásra vonatkozó aspirációi tekintetében. Annak ellenére, hogy a nyelvtanulók elsősorban a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése érdekében vettek részt kiegészítő magán nyelvoktatásban, a főkomponens elemzésen végzett vizsgálatok – melyek során három faktorcsoportot azonosítottunk be: nyelvvizsga-orientáltságú, pályaválasztás-orientáltságú, illetve nemzetközi-orientáltságú faktorcsoportokat – azt a feltételezésünket erősítik meg, hogy a magán nyelvoktatásban való részvétel elsődleges oka a nyelvtanulók pályaválasztási orientációjára vonatkozik, és a nyelvvizsga bizonyítvány csupán mintegy eszközként szolgált a tanulók továbbtanulási céljaik megvalósításához. Kutatásunk eredményei kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendeletet módosító 339/2022. (IX. 7.) Kormányrendelet milyen mértékben lehet hatással a nyelvtanulók kiegészítő magán nyelvoktatásban való részvételére. Eredményeink alapján a nyelvtanulók jelenleg elsősorban a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése miatt veszik igénybe az árnyékoktatást, azonban azt feltételezzük, hogy a kiegészítő magán nyelvoktatást a jövőben a B2-es szintű nyelvvizsgára való felkészítés helyett elsősorban az emelt szintű nyelvi érettségire, illetve C1-es szintű nyelvvizsgára való felkészülés miatt fogják igénybe venni a nyelvtanulók, mint pályaválasztási aspirációjuk eszköze.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
A Kormány 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelete a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2022 (145), 6068-6075.
Baker, D.P., Akiba, M., Le Tendre, G. K., & Wiseman, A. W. (2001). Worldwide Shadow Education: Outside-School Learning, Institutional Quality of Schooling, and Cross-National Mathematics Achievement. Educational Evaluation and Policy Analysis, 23(1), 1-17. https://doi.org/10.3102/01623737023001001
Baker, D. P., & LeTendre, G. K. (2005). National Differences, Global Similarities: World Culture and the Future of Schooling. Stanford: Stanford University Press
Bíró, H. Zs. (2020). Az árnyékoktatásról internetes magánoktatói hirdetések tükrében. Educatio, 29(2), 243–260. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.5
Bray, M. (1999). The Shadow Education System: Private Tutoring and its Implications for Planners. Fundamentals of Educational Planning, 61, Paris: UNESCO International Institute for International Planning (IIEP).
Bray, M., & Ventura, A. (2022). Multiple systems, multiple shadows: Diversity of supplementary tutoring received by private-school students in Dubai, International Journal of Educational Development, 92, 102624, https://doi.org/10.1016/j.ijedudev.2022.102624
Ceglédi, T., & Szabó, A. (2014). Középiskolások és hallgatók az árnyékoktatásban. In Ceglédi, T., Gál, A., & Nagy, Z. (Eds.), Határtalan oktatáskutatás Tanulmányok a 75 éves Kozma Tamás tiszteletére (pp.257-274.). Debrecen: A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja (CHERD-Hungary).
Charoenroop, P. (2021). Local Perspectives on English Language Teaching in Private Tutoring in Thailand: Re-Examining Roles and Implications. REFLections, 28(3),419-440. https://doi.org/10.61508/refl.v28i3.256348
Csizér, K., & Öveges, E. (2021). Idegennyelv-tanulási motivációs tényezők és a nyelvi vizsgák Magyarországon: összefüggések vizsgálata egy kérdőíves kutatás segítségével. Modern Nyelvoktatás, 25(3-4), 86–101. https://ojs.elte.hu/modernnyelvok/article/view/1478
Dörnyei, Z., & Ottó, I. (1998). Motivation in action: A process model of L2 motivation. Working Papers in Applied Linguistics, Thames Valley University, London, 4, 43-69.
Entrich, S. R. (2018). Shadow Education and Social Inequalities in Japan. Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-69119-0
Fekete, A., & Csépes, I. (2018). B2-es szintű nyelvvizsga bizonyítvány: útlevél a diplomás élethez, társadalmi mobilitáshoz [Level B2 language examination certificate: passport for graduate life and social mobility]. Iskolakultúra, 28(10-11), 13–24. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.10-11.13
Gallagher-Brett, A. (2004). Seven hundred reasons for studying languages. University of Southampton.
George, C. (1992). Time to come out of the shadows. Straits Times, 28.
Gordon Győri, J. (1998). Mitől hatékony még a japán oktatás?: a hivatalos oktatási rendszer tanítási óráin kívüli képzés és oktatás japánban. Magyar Pedagógia, 98(4), 273–317. Elérés forrás https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/563
Gordon Győri, J. (2008). Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar. Educatio, 17(2), 253–274.
Gordon Győri, J. (2016). Tehetség Könyvek 1. A tehetséggondozás világa 15 ország jó gyakorlata a tehetséggondozásban. Budapest: Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet.
Gordon Győri, J. (2019). Van? Nincs? Hogyan van, ha nincs? Esszé a japán tehetségpedagógiáról. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 7(1), 12-21. https://doi.org/10.31074/gyn201911221
Gordon Győri, J. (2020). Árnyékoktatás: alapfogalmak, kutatás, lehetőségek., Educatio, 29(2), 171–187. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.1
Gordon Győri, J. (2021). Globális tendenciák a tehetségnevelésben-Tehetséggondozó programok. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(2), 477-493. https://doi.org/10.1556/0016.2021.00015.
Hegedűs, G. (2021). Learning English through Shadow Education: Exploring Participants’ Motives and Experiences. Central European Journal of Educational Research, 3(2), 66–77. https://doi.org/10.37441/cejer/2021/3/2/9342
Hegedűs, G. (2022). Exploring the Context of Participation in English Language Shadow Education: Results of a Pilot Study among Secondary School Students. In Kajos, L. F., Bali, C., Preisz, Zs., & Szabó, R. (Eds.), X. Jubileumi Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia 2021 Tanulmánykötet=10th Jubilee Interdisciplinary Doctoral Conference 2021 Conference Book
Imre, A. (2020). Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános iskolákban. Educatio, 29(2), 222–242. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.4
Kim, Y. C., & Jung, J. H. (2019). Shadow education as worldwide curriculum studies. Cham: Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-03982-0
Kuhl, J. (1984). Volitional Aspects of Achievement Motivation and Learned Helplessness: Toward a Comprehensive Theory of Action Control. In Maher, B.A. (Ed.), Progress in Experimental Personality Research, (Vol.13, pp. 99-171). Elsevier. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-541413-5.50007-3
Marimuthu, T., Singh, J. S., Ahmad, K., Lim, H. K., Mukherjee, H., Osman, S., Chelliah, T., Sharma, J. R., Salleh, N. M., Yong, L., Lim, T. L., Sukumaran, S., Thong, L. K., & Jamaluddin, W. (1991). Extra-school instruction, social equity and educational quality [in Malaysia]. International Development Research Centre.
Matheidesz, M., Rádai, P., & Sípos, J. (2006). Általánosan elérhető nyelvoktató programok Magyarországon. Kutatási Zárótanulmány. Budapest: Nemzeti Felnőttképzési Füzetek.
észak-erdélyi és székelyföldi középiskolások körében. Erdélyi Társadalom, 13(2), 85-106.
Öveges, E., & Csizér, K. (2018). Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról: Kutatási jelentés. Budapest, Hungary: Oktatási Hivatal.
Pásku, J. & Münnich, Á. (2000). Az extrakurrikuláris oktatás nem specifikus hatásai. Magyar Pedagógia, 100(1), 59-77. Elérés forrás https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/165
Polónyi, I. (2020). Az árnyékoktatás oktatásgazdasági közelítésben. Educatio, 29(2), 188–207. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.2
Réti, M. (2009). Hogyan változott meg az iskola feladata? Mennyiben terjedt el az árnyékoktatás? Az árnyékoktatás. In Szárny és teher. A magyar oktatás helyzetének elemzése. Háttéranyag. A Bölcsek Tanácsa oktatási szakértői bizottságának és a bizottság által felkért szakértőknek az elemzései (pp.17-22). Elérés forrás: https://mek.oszk.hu/07900/07999/pdf/szarny-teher-oktatas-hatteranyag.pdf Utolsó letöltés: 2022. június 07.
Schilperoord, J. & Weelden, L. (2018). Rhetorical shadows: The conceptual representation of incongruent shadows. Spatial Cognition & Computation, 18(2), 97-114.
Setényi, J. (2020). Az „árnyékoktatás” metaforájától a tanulási rendszerekig. Educatio, 29 (2), 261–278. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.6
Soeung, S. (2020). Cambodian Twelth Graders’ Choice for English Private Tutoring: Quit or Not to Quit? TEFLIN Journal, 31(2), 322–341. https://doi.org/10.15639/teflinjournal.v31i2/322-341
Stevenson, D. L., & Baker, D. P. (1992). Shadow Education and Allocation in Formal Schooling: Transition to university in Japan. American Journal of Sociology, 97(6), 1639–1657. https://doi.org/10.1086/229942
Suter, L. R., & Győri, J. G. (2021). The contribution of research on out-of-school-time on educational theories and practice: A review of European research between 1999 and 2019. Hungarian Educational Research Journal, 11(3), 311-335. https://doi.org/10.1556/063.2021.00002
Szemerszki, M. (2020). Különórák az iskolában és iskolán kívül. Educatio, 29(2), 205–221. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.3.
Tar, I. (2007). Az idegennyelv-tanulási stratégiák választásának összefüggései a nyelvtanulási tapasztalattal és szorongással. PhD disszertáció. Debreceni Egyetem.
Yung, K. W. H. & Bray, M. (2017). Shadow education: Features, expansion and implications. In Tse T. K. C., & Lee, M. (Eds.), Making sense of education in post-handover Hong Kong: Achievements and challenges (pp. 95–111). London: Routledge.
Zhang, W. (2020). Shadow education in the service of tiger parenting: Strategies used by middle-class families in China. European Journal of Education, 55(3), 388-404. https://doi.org/10.1111/ejed.12414