Az alkotás privilégiuma Kultúrafilozófiai kérdésfelvetések a Mesterséges Intelligencia és a művészet viszonya kapcsán

Article Sidebar

PDF
Megjelent: szept 11, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/kapocs.2023.ksz.12-17
Kulcsszavak:
Mesterséges Intelligencia, művészet, kultúrafilozófia, művészetfilozófia, kultúratudomány, antiredukcionizmus

Main Article Content

Mitnyán Lajos
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
https://orcid.org/0000-0001-9976-2491

Absztrakt

Még talán egy évtizede is csak szakfilozófiai – és leginkább kogníciófilozófiai – problémának tűnhetett a kérdés, vajon értelmezhetők-e egy gép (computer, robot) esetében azok a kategóriák, melyeket évszázadok óta csak az ember vonatkozásában tekintettünk érvényesnek, vagy egyáltalán értelmesen felvethetőknek? Mit jelenthetnek az emberlét fenomenológiájának olyan kulcsfogalmai, mint az intencionalitás, az emóciók, a kreativitás, és általában véve az önálló gondolkodás képessége egy gép vonatkozásában. A jelen tanulmány filozófiai gondolatkísérlet az alkotói kreativitás, és mindenekelőtt a művészet értelmezhetőségéről a Mesterséges Intelligenciáról folyó diskurzusok kontextusában.

Article Details

Hogyan kell idézni
Mitnyán, L. (2023). Az alkotás privilégiuma : Kultúrafilozófiai kérdésfelvetések a Mesterséges Intelligencia és a művészet viszonya kapcsán . Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról, 3(ksz), 12–17. https://doi.org/10.14232/kapocs.2023.ksz.12-17
Folyóirat szám
Évf. 3 (2023): „Jelet hagy…” – Különszám Újvári Edit 60. születésnapjára
Rovat
Esszék, tanulmányok
Információk a szerzőről

Mitnyán Lajos, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Mitnyán Lajos főiskolai docens (SZTE JGYPK Nemzetiségi Intézet, Német és Német Nemzetiségi Tanszék). Első diplomáját orosz nyelv és irodalom szakon szerezte 1993-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, 1998-ban végzett a JATE BTK német nyelv és irodalom szakán. 2003-2007 között az SZTE filozófia szakos hallgatója volt. 2018-ban szerzett PhD doktori fokozatot az SZTE Germán Filológiai Intézetében.

Kutatási területe a századforduló német nyelvű irodalma és a modernitás kultúratudományos vetülete, 20. századi eszme- és filozófiatörténet, a kortárs német és angolszász esztétikai gondolkodás.

Számos publikációjának és konferencia-előadásának főbb témái: Rainer Maria Rilke költészete és esztétikai gondolkodása, Martin Heidegger kései filozófiája az esztétika és az irodalom- és kultúratudomány aspektusából, Hans Blumenberg kultúra-filozófiája, Friedrich Hölderlin költészete, Knut Hamsun, Terézia Mora, Durs Grünbein, Hans-Georg Gadamer, Peter Sloterdijk

A Német és Német Nemzetiségi Tanszék Erasmus-koordinátora és a tanszék online-megjelenésének felelőse.