Call for Conference Papers - Kognitív keretezés
Posted on 2025-11-27Kogníció és keretezés
A Kognitív Poétika Kutatócsoport és az ELTE Stíluskutató csoport közös konferenciája
- március 19-20., Budapest
A keretezés (framing) fogalma a kogníció és a kulturális gyakorlatok egyik szervezőelveként az 1970-es évektől kezdve a társadalom- és bölcsésztudományok egyik központi kategóriájává vált. A vonatkozó elméletek szerint a jelentés és értelemadás folyamatai, tekintsük bár a kommunikáció megannyi dimenzióját, megragadhatók nyelvi, narratív, dramaturgiai vagy vizuális keretezésként, amely kognitív és kulturális sémákat (a valóság megértésének tér- és időbeli fogalmait, kauzális és szemantikai relációkat, értékképzeteket stb.) közvetít. A keretezés fogalmával operáló elméletek kísérletet tesznek arra, hogy a kommunikáció és megértés különböző szintjein és mediális közegeiben leírják azokat a folyamatokat, ahogyan – bizonyos sémák és háttértudás aktiválásával – a figyelem tárgyai, illetve a jelentésképzés és az értelmezés módjai implicit vagy explicit módon kijelölésre kerülnek. Az elméleti gondolkodás számára a keret(ezés) metaforikus koncepció, amely elsődlegesen azt sugallja, hogy egy dolog kiemelésre kerül, illetve bekerül egy jelentésmezőbe vagy értelmezési kontextusba, másodlagosan pedig – némiképp félrevezető módon –, hogy ugyanez a dolog egy másik közegben vagy vonatkozási szerkezetben is megjelenhetne. A keretezés aktuálisan az elméleti kontextuson túllépve marketing- és kommunikációs technikaként vagy stilisztikai jelenségként válik egyre népszerűbbé, amely egy jól megválasztott „keretezést” és „átkeretezést”, azáltal pedig a közgondolkodás és a -beszéd alakítását célozza.
A keret és a keretezés fogalmai és elméletei széles diszciplináris spektrumot ölelnek fel és bár egységesen hivatkoznak az érzékelés, megértés és értelmezés kognitív előfeltételeire, nem jelölnek ki egységes szempontrendszert. A nyelvtudományban a keret fogalma arra utal, hogy a jelentés fogalmi keretekhez kötődik, és a nyelv alapvetően a hosszútávú emlékezetben tárolt sémák és háttértudások aktiválásán keresztül működik – például a metaforák működése is felfogható keretezésként, amely koncepcionális módon formálja a gondolkodást. A vizuális kultúra vonatkozásában a keret és a keretezés láthatóvá teszi azt az elhatárolást, amely egy-egy reprezentációt kiemel a valóságos környezetből, illetve implicit és/vagy explicit utal arra, hogy a közvetített ingereket és információkat keretezéstől és helyzettől függően, bizonyos kognitív sémákhoz és kulturális kontextusokhoz kapcsolódóan észlelünk és értelmezünk. Ez az elképzelés az irodalmi befogadás elméleteit is formálja, amelyekben fikciós keretek jelölik ki azokat a konvenciókat, amelyek lehetővé teszik alternatív világok és narratívák „mintha-módú” értelmezését, miközben a valóság és a szimbolikus reprezentáció határát is fenntartják. A fiktív (mediális, narratív, dramatikus, színpadi stb.) keretezés a megértés számára egy speciális játékteret nyit meg, amelyben többé vagy kevésbé felfüggesztésre kerülnek bizonyos referenciális vonatkozások, így a szóban forgó reprezentációk (meta)fikcionális, (para)textuális vagy parabatikus jelzések alapján egyszerre több szinten és többféle jelentésben is megragadhatók. A szociálpszichológiai megközelítés a keretezés dinamikus folyamatait hangsúlyozza: a keretek értelmezési irányokat és elvárásokat közvetítenek és egyazon kommunikációs helyzetben is módosulhatnak, mivel jelentésük nehezen rögzíthető és az általuk sugallt konszenzus gyakran csak látszólagos. A keret szavak és explicit jelölők nélkül is közvetíthet sémákat, közös előzetes tudást vagy kontextust, amely rugalmasan alakítja egy-egy helyzet vagy megnyilvánulás jelentését.
A konferencia egyik alapkérdése annak tisztázása, hogy a keretezés, mint kognitív működésmód és koncepció megalapozhatja-e egy, a megértésre és értelmezésre vonatkozó általánosabb interdiszciplináris perspektíva felállítását. Ennek megválaszolásához várjuk azokat az előadásokat, amelyek különböző médiumok, műfajok és szövegtípusok kapcsán problematizálják a keretek és keretezés speciális működésmódját és funkcióit.
A max. 200 szavas magyar nyelvű absztraktokat 2026. január 15-ig várjuk a következő email-címekre: juditszabojudit@gmail.com vagy horvathmarta8@gmail.com. Kérjük, hogy az absztrakt tartalmazzon irodalomjegyzéket is.
A konferencia magyar nyelvű lesz, az előadásokból készült tanulmányokat a Kognitív Poétika Kutatócsoport online folyóiratában, az nCognito-ban fogjuk publikálni angol nyelven.
Szakirodalom
Bateson, Gregory: Steps to an Ecology of Mind. Chicago. University of Chicago Press, 1972.
Entman, Robert M.: Framing: Toward Clarification of a Fractured Paradigm. Journal of Communication 43(4), 1993, 51–58.
Fludernik, Monika: Towards a ‘Natural’ Narratology. London/New York: Routledge, 1996.
Goffman, Erving: Frame Analysis: An Essay on the Organization of Experience. Cambridge, MA: Harvard University Press, 1974.
Herman, David: Story Logic: Problems and Possibilities of Narrative. Lincoln/London: University of Nebraska Press, 2002.
--Basic Elements of Narrative. Malden, MA/Oxford: Wiley-Blackwell, 2011.
Kahneman, Daniel & Tversky, Amos: Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica 47(2), 1979, 263–291.
--The Framing of Decisions and the Psychology of Choice. Science 211(4481), 1981, 453–458. https://sites.stat.columbia.edu/gelman/surveys.course/TverskyKahneman1981.pdf
Kirchmeier, Christian: Parabasis. Literarische Wirklichkeit im Zeitalter der Repräsentation. Wallstein 2023.
Lakoff, George & Johnson, Mark: Metaphors We Live By. Chicago/London: University of Chicago Press, 1980.
Lakoff, George: Don’t Think of an Elephant! Know Your Values and Frame the Debate. White River Junction, VT: Chelsea Green, 2004.
Scheufele, Dietram A.: Framing as a Theory of Media Effects. Journal of Communication 49(1), 1999, 103–122. doi.org/10.1111/j.1460-2466.1999.tb02784.x
D’Angelo, Paul (szerk.): Doing News Framing Analysis: Empirical and Theoretical Perspectives. New York: Routledge, 2010.
Reese, Stephen D.; Gandy, Oscar H.; Grant, August E. (ed.): Framing Public Life: Perspectives on Media and Our Understanding of the Social World. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum, 2001.