A kiterjesztett megismerés cselekményszervező funkciója Andreï Makine A francia hagyaték című regényében

Absztrakt

A tanulmány legfőbb kérdésfelvetése, hogy lehet-e egy narratológiai elemzést a megismerés kibontakozó, az elbeszélésben reprezentálódó aktusaira építeni. Andreï Makine regénye lehetőséget biztosít nem csupán egy olyan értelmezésre, mely a narratíva mozzanatait a megismeréssel hozza összefüggésbe, hanem amelyben ezen túlmenően maga a megismerés válik a narratíva mozgatórugójává, a regény pedig egy metakognitív reprezentációs aktusként is olvasható. Az elemzés az emberi megismerés externalista, kiterjesztett (másként posztkognitivista) elméleteit hívja segítségül a cselekmény szerveződésének modellálásához. E megismerési paradigma szakít a hagyományos kognitivizmus individualista és internalista koncepcióival, és az elme, a test és a környezet szoros interakciójából bontakoztatja ki a megismerést. Az elemzés legfőbb tanulsága, hogy a narrátor sajátos kognitív alakulástörténetét mutatja be, amelyben a kiterjesztett, enaktív és beágyazott kognitív aktusoknak alapvető jelentőségük van. Így a regény végső soron az elbeszélő elme és az őt körülvevő környezet társulásainak fázisait mutatja be, nem elutasítva, de új keretek közé helyezve az oksági cselekményszervezés mechanizmusait.