The school after the Covid About the topicality of the work Deschooling by Ivan Illich

Main Article Content

Lajos Mitnyán

Abstract

If we read Ivan Illich's notorious study about the school "Die Entschulung der Gesellschaft" again in 2022, it involuntarily raises the question of whether the Austrian-American philosopher and theologian would change anything about the views outlined there. But the text still has an effect today still as radical as 50 years ago. If he too had survived the pandemic and faced the challenges that plagued the traditional school system, which he called 'norm school', would he have revised his embarrassing educational philosophy, and if so, to what extent? With his hyper-idealistic, provocative, but very thought-provoking ideas, Ivan Illich addresses the dilemmas of traditional school education: e.g. the performance constraints, the "regular schools", education to become consumer idiots, deepening social inequalities, endless contra-selection, etc. The status quo of the two years of the pandemic created a situation where 'mainstream schools' could try to act as 'special schools' by demonstrating their adaptability. The study seeks to re-read and reassess Illich's somewhat combative philosophical views on education in the light of the experiences of the time, and examine whether the experience of teaching in a systems-level online space confirms or refutes the philosopher's ideas.

Article Details

How to Cite
Mitnyán, L. (2022). The school after the Covid: About the topicality of the work Deschooling by Ivan Illich. Community Connections – Studies on Culture and Education, 2(1), 53–65. https://doi.org/10.14232/kapocs.2022.1.53-65
Section
Education
Author Biography

Lajos Mitnyán, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Mitnyán Lajos főiskolai docens (SZTE JGYPK Nemzetiségi Intézet, Német és Német Nemzetiségi Tanszék). Első diplomáját orosz nyelv és irodalom szakon szerezte 1993-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, 1998-ban végzett a JATE BTK német nyelv és irodalom szakán. 2003-2007 között az SZTE filozófia szakos hallgatója volt. 2018-ban szerzett PhD doktori fokozatot az SZTE Germán Filológiai Intézetében.

Kutatási területe a századforduló német nyelvű irodalma és a modernitás kultúratudományos vetülete, 20. századi eszme- és filozófiatörténet, a kortárs német és angolszász esztétikai gondolkodás.

Számos publikációjának és konferencia-előadásának főbb témái: Rainer Maria Rilke költészete és esztétikai gondolkodása, Martin Heidegger kései filozófiája az esztétika és az irodalom- és kultúratudomány aspektusából, Hans Blumenberg kultúra-filozófiája, Friedrich Hölderlin költészete, Knut Hamsun, Terézia Mora, Durs Grünbein, Hans-Georg Gadamer, Peter Sloterdijk

A Német és Német Nemzetiségi Tanszék Erasmus-koordinátora és a tanszék online-megjelenésének felelőse.