Közösségalkotás a homo digitalis korában Kultúrafilozófiai vizsgálódás a közösségalkotás szerepéről és lehetőségeiről a digitális térben

Main Article Content

Mitnyán Lajos

Absztrakt

A tanulmány elsődleges célja a napjainkra kiteljesedett digitális tér emberének kultúrafilozófia szempontú leírása. A dolgozat megkísérli tisztázni a digitális tér státuszát az állam és a társadalom klasszikus definícióinak tükrében. A vizsgálat során transzparenssé kell tenni azt az összefüggést, ami a digitális létmód és közösségalkotás képességének és igényének torzulása között áll fenn. Mivel a homo digitalis már nem cselekszik, hanem valamely digitális eszköze segítségével villámgyors műveleteket hajt végre, már nem időzhet el egy-egy kérdés mellett, azt kontemplatívan latolgatva. Az információdömping ab ovo ki is zárja ezt. A homo digitalis filozófiai antropológiai vizsgálatának eredményeiből a kutatás arra következtet, hogy a digitális hipertér emberei közötti kommunikáció felszínes, nem eredményez igazi együttműködést. A digitális eszközükkel eggyé forrott lények, nem vesznek részt nyilvános diskurzusokban, nem referálnak a külvilág eseményeire, hanem szélsőségesen nárcisztikus szingularitásokként bolyonganak a hipertérben. A tanulmány záró része azt mutatja meg, hogy a számtalan izolált szigetként működő Én soha nem állhat össze politikailag aktív közösséggé, azaz cselekvőképes Mi-vé.

Article Details

Hogyan kell idézni
Mitnyán, L. (2023). Közösségalkotás a homo digitalis korában: Kultúrafilozófiai vizsgálódás a közösségalkotás szerepéről és lehetőségeiről a digitális térben. Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról, 2(2), 5–16. https://doi.org/10.14232/kapocs.2022.2.5-16
Folyóirat szám
Rovat
Fókuszban - Új kép-(ernyő)-korszak
Információk a szerzőről

Mitnyán Lajos, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Mitnyán Lajos főiskolai docens (SZTE JGYPK Nemzetiségi Intézet, Német és Német Nemzetiségi Tanszék). Első diplomáját orosz nyelv és irodalom szakon szerezte 1993-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, 1998-ban végzett a JATE BTK német nyelv és irodalom szakán. 2003-2007 között az SZTE filozófia szakos hallgatója volt. 2018-ban szerzett PhD doktori fokozatot az SZTE Germán Filológiai Intézetében.

Kutatási területe a századforduló német nyelvű irodalma és a modernitás kultúratudományos vetülete, 20. századi eszme- és filozófiatörténet, a kortárs német és angolszász esztétikai gondolkodás.

Számos publikációjának és konferencia-előadásának főbb témái: Rainer Maria Rilke költészete és esztétikai gondolkodása, Martin Heidegger kései filozófiája az esztétika és az irodalom- és kultúratudomány aspektusából, Hans Blumenberg kultúra-filozófiája, Friedrich Hölderlin költészete, Knut Hamsun, Terézia Mora, Durs Grünbein, Hans-Georg Gadamer, Peter Sloterdijk

A Német és Német Nemzetiségi Tanszék Erasmus-koordinátora és a tanszék online-megjelenésének felelőse.