Kognitív Kultúraelméleti Közlemények
A Kognitív Poétika Kutatócsoport periodikuma. A folyóirat elsősorban az irodalomtudomány és a kognitív tudományok területén zajló interdiszciplináris kutatások eredményeinek közlését tűzte ki céljául. Olyan tanulmányok megjelenését szolgálja, amelyek a kognitív és evolúciós pszichológia eredményeinek figyelembevételével foglalkoznak irodalmi szövegek, filmek és egyéb, például digitális médiumok befogadásának folyamataival. A folyóirat egyes számai tematikus hangsúllyal vizsgálják az evolúció során kialakult kognitív és érzelmi mechanizmusokat, illetve ezek megjelenési formáit, például az oksági gondolkodás, az elmeolvasás, a narratív empátia, a feszültségkeltés, illetve a morális ítélet befolyását a különböző esztétikai gyakorlatokban. Ezt a célkitűzést követve a folyóirat széles körben teszi lehetővé tanulmányok megjelentetését a stilisztikai jelenségek magyarázata (metafora, metonímia, allegória, szimbólumok), a poétikusság mibenlétének kérdése, az elbeszélt történetek megértése, a szereplők és fiktív világok mentális reprezentációinak megalkotása, a művészeti és irodalmi recepcióval kapcsolatos érzelmi folyamatok és az irodalmi szövegekből kiinduló jelentésképzés, illetve egyéb interdiszciplináris kérdésfeltevések tárgykörében.
A folyóirat online formában jelenik meg a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára OJS folyóirat-platformján. A 2022-es számok „Negatív érzelmek az esztétikai befogadásban” címmel jelentek meg, míg a 2023. évi első szám tematikája „Elbeszélés és kauzális gondolkodás” lesz. A szerzők és a szakmai lektorok az ország különböző felsőoktatási intézményeiből, illetve határon túli egyetemek munkatársaiból kerülnek ki.
Aktuális szám
Évf. 1 szám 2 (2022): nCognito
Folyóiratunk jelen száma témájában és megközelítésében az előző szám folytatásaként jött létre; a két válogatással arra törekedtünk, hogy bepillantást nyújtsunk a negatív érzelmek (jelen esetben a félelem és az undor) fikciók olvasásában betöltött szerepének kognitív vizsgálatába. A tanulmányok szerzői a félelmet és az undort nyelvileg, teátrálisan és vizuálisan közvetített averzív ingerekként, az esztétikai tapasztalat szélsőértékeiként, illetve a befogadás módozataiként vizsgálják. A szerzők folytatják a félelem mint olvasói érzelem feltérképezését, azáltal, hogy bemutatják a félelem és szorongás életkorspecifikus feldolgozását a gyermek- és ifjúsági irodalomban. Másrészt betekintést engednek az undor változatos irodalmi megjelenítésébe, amelynek során az alapérzelemnek számító ún. magundor mibenlétét, illetve a morális undor szerepét értékelik irodalmi művek elemzése kapcsán. A válogatásunkban olvasható tanulmányokkal ellentmondásos recepcióesztétikai élményekre és ezekkel szorosan összefüggő összetett kognitív feldolgozási folyamatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, amelyek jellegzetes vonása az érzékelésben jelentkező ellenállás, a feszültség, a magasszintű reflexió, illetve a figyelmi és emlékezeti folyamatok erőteljes aktivitása.
Megjelent: 2022-09-22