Az első lépések az irodalmi tanulás területén Figyelemirányítás és foregrounding gyerekeknek szóló képeskönyvekben

Absztrakt

A vizuális és irodalmi literáció kezdeti szakaszában megjelenő képeskönyv-befogadásra akkor nyílik lehetőség, amikor a kisgyermek bizonyos figyelmi képességekkel rendelkezik. A tanulmány bevezetésében először áttekintem a figyelmi folyamatok és a képeskönyvbefogadás kapcsolatát a legfiatalabb befogadók körében, mert már itt találhatók olyan összefüggések, amelyek a későbbiek során is szerepet játszanak (habituáció - diszhabituáció, a figyelem alakításának, motiválásának társas, kulturális keretei). Majd a figyelemirányítás médiumspecifikus eljárásaival foglalkozom a narratíva reprezentációja, illetve a foregrounding és az irodalmiság összefüggései vonatkozásában. Ezen belül abból indulok ki, hogy a képeskönyvben a kép és a szöveg külön-külön is hozzájárulnak a kognitív hangsúlyok megteremtéséhez, a közöttük lévő kapcsolatok a stilisztikailag semleges párhuzamos elbeszéléstől a stilisztikailag előtérbeállított ellenpontozó vagy ellentmondó kapcsolatokig terjed. Mivel az utóbbiak esetében az eltérő narrátori szólamokhoz ellentétes nézőpontok is társulnak, a sajátos nézőpontok alkalmazása az egyik legelterjedtebb eszköze a gyerekképeskönyveknek arra, hogy a célközönségben jelentős kognitív változást érjenek el.  

A vizsgált példák egyrészt azt támasztják alá, hogy a képeskönyvek általában igyekeznek a még tapasztalatlan befogadó figyelmét egyértelmű módon irányítani, ugyanakkor egyes darabok arra is törekszenek, hogy a befogadói elvárásokat, rutinokat szokatlanabb technikák használatával újítsák meg és nagyobb teret engedjenek a befogadói aktivitásnak. Mivel a szokatlan stiláris elemek figyelemkoncentrációt váltanak ki a befogadókban, jelentős szerepet játszanak az értelmezői készségek, az irodalmi kompetenciák elsajátításában is.