Testek visszaszerzése, lelkek felszabadítása Transzkulturális empátia megidézése Han Kang Human Acts című művében (2016)

Absztrakt

Han Kang Human Acts című, először koreai nyelven megjelent műve az 1980-as gwangjui felkelés során elkövetett brutális mészárlást és a katonai erőszakos elnyomást mutatja be, hogy a traumatikus esemény hosszan tartó hatásait térben és időben is megismertesse a közönséggel. A földrajzi, időbeli és kulturális különbségektől független, közös trauma elismerését erőteljesen jelzi Han tudatos döntése, hogy nem ünnepli irodalmi Nobel-díját a világszerte zajló háborúkban az emberiség ellen elkövetett tartós erőszak elismeréseként (Noh 2024). A traumaelbeszélések recepciójával foglalkozva ez a cikk azt vizsgálja, hogy az Emberi tettek hogyan idézi fel az olvasókban a háborúkból és polgári zavargásokból eredő közös traumák iránti transzkulturális empátiát. E célból a Caracciolo és Kukkonen által a megtestesült olvasásra vonatkozó legújabb megközelítéseket, valamint a traumakutatás fogalmait alkalmazza, beleértve a (implikált) tanúságtételt, az affektust és a transzkulturális empátiát. Az emberi testet (testrészeket, zsigereket és érzékszerveket) részletesen és elidegenítően ábrázoló passzusok elemzései a realista környezetben azt illusztrálják, hogy az olvasók „virtuális testükön” (Caracciolo 2014) keresztül affektív módon hogyan valósítják meg, hogy „milyen” részt venni a felkelésben. A megtestesült olvasási folyamat zavarai a befogadókat az erőszak másodlagos tanúságtételébe vonják be (Rothberg 2019), és a megtestesült eszközökkel kiváltják a közös trauma elismerését, ami „hidakat építhet a különböző történelmi háttérrel rendelkező emberek között” (Garloff 2020, 211). Sőt, azáltal, hogy a diákok testét virtuális testükön keresztül képletesen visszakövetelik, az olvasók segítenek abban a fontos koreai spirituális folyamatban, hogy Gwangju elveszett lelkét kiszabadítsák a traumából a túlvilág felé. A cikk tehát amellett érvel, hogy a befogadók olvasás utáni felismerése az emberiséggel szembeni igazságtalanságokkal szembeni kollektív felelősségükről „a kollektív politika új változataihoz vezethet, amelyek különböző helyzetű szubjektumok szövetségeire és összefogására épülnek” (Rothberg 2019, 21).