„Én élni akarok mindenáron!” Az ellenállás és együttműködés lehetőségei két magyar holokausztnarratívában Zsolt Ágnes-Heyman Éva A piros bicikli és F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye mint női ellen-diszkurzusok

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Kérchy Anna

Absztrakt

A két vizsgált szöveg a Holokauszt áldozatainak és túlélőinek állít emléket a fikciót és a realitást különböző mértékben elegyítő, töredezett vagy befejezetlen női fejlődésregényt idéző traumanarratívákban. Az Akik maradtak című filmadaptáció nyomán közismertté vált Férfiidők lányregénye a pszichológus F. Várkonyi Zsuzsa tollából két, a háborúban súlyos lelki sérüléseket szerzett, családját vesztett ember különleges barátságáról szól. A depressziós elfojtásban élő, középkorú nőgyógyász és az elárvult, anorexiás, szeretetéhes, rebellis kamaszlány egymásba kapaszkodásának története. Zsolt Ágnes eredetileg Éva lányom címmel megjelent Piros bicikli című könyvét a magyar Anne Frank naplójaként tartják számon. Az auschwitzi koncentrációs táborban meggyilkolt 13 éves Heyman Éva – édesanyja által szöveggondozott (esetleg általa is írt) – rövidke naplója korkép egy zsidó kislány mindennapjairól a nácik uralta Nagyváradon. A két szöveg egymás mellé állítva izgalmas párhuzamot rajzol.: Az egyik a trauma utótörténetére, a másik az előzményeire koncentrál; az egyik sikeresnek tűnő, a másik kudarcba fulladt gyászfeldolgozás produktuma (Zsolt Ágnes a könyv megjelenése után öngyilkos lett); az egyikben a szépirodalmi fikció, a másikban a (ál)dokumentarista realizmus felé mozdul el a hangsúly. Azonban mindkét szöveg az emlékezetkultúra formációk során sokáig tendenciózusan háttérbe szorult női perspektívát helyezi előtérbe, s ilyen értelemben ellen-diszkurzusként olvasható. A történelmi események mintegy a háttérben zajlanak, a tizenéves lányok meghatározó testtapasztalatai mögött. Közös pont a két könyvben az ellenállás és az együttműködés lehetőségeinek fontolóra vétele, a túlélés stratégiáinak morális mérlegelése. A két szöveg dilemmája, hogy az életben maradáshoz elkerülhetetlen-e az elnyomó rendszer kiszolgálása, vagy lehet-e a gyöngéd törődés, a Carol Gilligani „gondoskodás etika” önmagaságunk és közösségi identitásunk megőrzésének záloga.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Kérchy, Anna. 2022. „»Én élni Akarok mindenáron!« Az ellenállás és együttműködés lehetőségei két Magyar holokausztnarratívában: Zsolt Ágnes-Heyman Éva A Piros Bicikli és F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye Mint női Ellen-Diszkurzusok”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 12 (1):20-40. https://doi.org/10.14232/tntef.2022.1.20-40.
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Kérchy Anna, Szegedi Tudományegyetem

KÉRCHY ANNA, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének habilitált egyetemi docense, ugyanitt a Társadalmi Nemek Tudománya (TNT) Kutatócsoport tagja. Főbb kutatási területei a társadalmi nemek tudománya, a test elméletei, a feminista és posztstrukturalista irodalom- és szubjektumelméletek, a 19. századi és a posztmodern nőirodalom, gyermekirodalom és fantasztikus irodalom, valamint a kulturális reprezentációk inter- és transzmediális aspektusai. Az Alice in Transmedia Wonderland. Curiouser and Curiouser New Forms of a Children’s Classic (McFarland, 2016), a Body-Texts in the Novels of Angela Carter. Writing from a Corporeagraphic Point of View (Edwin Mellen, 2008) és az A nő nyelvet ölt: Feminista narratológiai, esztétikai, testelméleti tanulmányok (JatePress, 2018) című monográfiák szerzője, kilenc tanulmánykötet és három folyóirat különszám (társ)szerkesztője. Utóbbiak között szerepel a Feminist Interventions in Intermedial Studies című EJES különszám (2017).