Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk Avagy a pszichológiai tőke és a vállalkozói kompetencia kapcsolata

Main Article Content

Hornyák Andrea
Fodor Szilvia

Absztrakt

Mind a pozitív pszichológiában, mind a közgazdaságtanban központi helyet foglal el a pszichológiai tőke fogalma, Nagy (2017) meghatározása szerint „egy egyén pozitív pszichológiai fejlettségi állapota, amely a következő elemekből építkezik: önhatékonyság, optimizmus, remény, reziliencia”. A humán tőkéhez kapcsolható fogalom a vállalkozói kompetencia is, amely az Európai Unió által megfogalmazott, egész életen át tartó tanuláshoz szükséges nyolc kulcskompetencia egyike. Mindkét tényező szerepet játszik az egyén iskolai és munkahelyi teljesítményében, elégedettségében, valamint a boldogabb élet elérésében. Kutatásunk célja, hogy bemutassuk a pszichológiai tőkének és a vállalkozói kompetenciának a munkaerőpiacon és az oktatásban betöltött szerepét, valamint a pszichológiai tőke, a vállalkozói kompetencia és a teljesítmény közti kapcsolatot.


Az adatfelvételt 342 gimnazista, gazdasági középiskolás és egyéb középiskolába járó diák körében végeztük. A lekérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, amely több részből épült fel: teljesítménnyel kapcsolatos kérdések, Általános Énhatékonysági Skála, Életszemlélet Teszt, Remény Skála, Rövid Reziliencia Skála, Vállalkozói kompetencia teszt, Pénzügyi ismeret teszt. Kutatásunk eredményeként pozitív szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki a pszichológiai tőke, a vállalkozói kompetencia és az iskolai teljesítmény között. Klaszterelemzéssel sikerült beazonosítanunk 3 különböző csoportot, amelyek a pszichológiai tőke minden elemében különböztek egymástól. A SEM modell alapján meghatároztuk, hogy a vállalkozói kompetencia közvetlenül az énhatékonyságból, a rugalmasságból és a remény-hajtóerő kettőséből táplálkozik.


Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a pszichológiai tőke magasabb szintjével rendelkező egyének magasabb vállalkozói kompetenciával rendelkeznek és jobb teljesítmény nyújtására képesek. A közoktatás egyik fontos feladatának tartjuk, hogy a pozitív pszichológiai személetmód oktatásba történő beépítésével megtanítsuk a diákokat személyes kompetenciáik felismerésére, gyarapítására, melyen keresztül a teljesítményük és a jóllétük is növekedhet.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Hornyák, A., & Fodor, S. (2020). Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk: Avagy a pszichológiai tőke és a vállalkozói kompetencia kapcsolata. Iskolakultúra, 30(11), 70–94. Elérés forrás https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33985
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Achor S. (2015). A boldogság mint versenyelőny. Budapest: HVG Kiadó Zrt.
Albuquerque, A. F., Filho, E. E., Nagano, M. S., & Junior, L. A. P. (2016). A change in the importance of mortality factors throughout the life cycle stages of small businesses. Journal of Global Entrepreneurship Research, 6(1), 8. https://doi.org/10. 1186/s40497-016-0051-1.
Avey, J.B., Luthans, F. & Jensen, S.M. (2009). Psychological capital: A positive resource for combating employee stress and turnover. Human Resource Management, 48(5), 677-693.
Baluku, M. M., Kikooma, J. F., & Kibanja, G. M. (2016). Psychological capital and the startup capital – Entrepreneurial success relationship. Journal of Small Business & Entrepreneurship, 28(1), 27–54. https://doi.org/10.1080/08276331.2015.1132512.
Baluku, M.M., Kikooma, J.F., Bantu, E. & Otto, K. (2018). Psychological capital and entrepreneurial outcomes: the moderating role of social competences of owners of microenterprises in East Africa. Journal of Global Entrepreneurship Research 8:26 https://doi.org/10.1186/s40497-018-0113-7.
Bandura, A. (1997). Self-efficacy: the exercise of control. Choice Reviews Online (Vol. 35). Worth Publishers. https://doi.org/10. 5860/CHOICE.35-1826.
Bandura, A. (1998). Personal and collective efficacy in human adaptation and change. In: Adair, J. G., Belanger, D., Dion, K. L.: Advances in Psychological Science, Vol. 1: Personal, Social and Cultural Aspects. Hove, UK: Psychology Press. 51–71.
Baron, R. A., Franklin, R. J., & Hmieleski, K. M. (2016). Why entrepreneurs often experience low, not high, levels of stress: The joint effects of selection and psychological capital. Journal of Management, 42(3), 742–768. https://doi.org/10.1177/ 0149206313495411.
Bogáth Ágnes (2012). A vállalkozói attitűd szerepe a vállalkozásfejlesztésben Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest.
Chen, S., Joardar, A., & Wu, S. (2017). Emerging differently: An examination of entrepreneurial optimism in emerging economies. International Journal of Business and Emerging Markets, 9(4), 354. https://doi.org/10.1504/IJBEM.2017.087818.
Csíkszentmihályi Mihály (2018). A jó üzlet. Budapest: Libri Kiadó.
Dweck, C. (2015). Szemléletváltás: a siker új pszichológiája. Budapest: HVG Kiadó Zrt.
Fenghua, X., Haibei, L., & Le, Q. (2013). Research on the Relation between College Students’ Psychological Capital, Entrepreneurial Intention and Entrepreneurial Ability – Based on the empirical analysis of the Chinese college students. Journal of Convergence Information Technology, 8(11), 229-237.
Fodor Szilvia & Molnár Adrienn (2020). Karaktererősségek az iskolában. Fogalmak, jellemzők és a fejlesztésre irányuló intervenciók. Iskolakultúra 30 (4-5), 20-39.
Ghani, M., Ziae, B., & Mobaraki, M. H. (2013). Comparative study of students’s psychological capital who have entrepreneurial education and have not entrepreneurial education case (Teheran University of Entrepreneurship and Mechanics): BEST: International Journal of Management, Information Technology and Engineering, 1(1), 43-49.
Heitlerné Lehoczky Mária (2017). A pszichológiai tőke differenciáló szerepe a munkaerőpiacon. In: Torgyik J. (szerk.) Válogatott tanulmányok a társadalomtudományok köréből, International Research Institute, Komárno. 172-180.
Heitlerné Lehoczky Mária (2018). Pszichológiai tőke – a munkavállalói személyiségben rejlő pszichológiai erőforrások In: Csiszárik-Kocsir Á., Garai-Fodor M. (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VIII/1. Integrált vállalkozásfejlesztés Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar, Budapest. 93-105.
Hmieleski, K. M., & Corbett, A. C. (2008). The contrasting interaction effects of improvisational behavior with entrepreneurial self-efficacy on new venture performance and entrepreneur work satisfaction. Journal of Business Venturing, 23(4), 482-496. https://doi.org/10.1016/j.jbusvent.2007.04.002.
Hmieleski, K., & Baron, R. (2009). Entrepreneurs’ optimism and new venture performance: A social cognitive perspective. Academy of Management Journal, 52(3), 473-488. https://doi.org/10.5465/AMJ.2009.41330755.
Jafri, H. M. (2013). A study of the relationship of psychological capital and students’ performance. Business Perspectives and Research, 1(2), 9-16.
Judge, T. A., Bono, J. E. (2001). Relationship of Core Self-Evaluations Traits - Self-Esteem, Generalized Self-Efficacy, Locus of Control, and Emotional Stability - With Job Satisfaction and Job Performance: A Meta-Analysis. Journal of Applied Psychology 86(1):80-92
Junior Achievement Magyarország (2017): Vállalkozási ismeretek pedagógusok részére. 8. Vállalkozói kompetencia. http://ejam.hu/wp-content/uploads/2018/05/8_V%C3%81LLALKOZ%C3%93I-KOMPETENCIA.pdf
Kaszás Borbála (2014). Pszichológiai tőke a felsőoktatásban. Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest.
Keller Tamás Péter (2009). Nemcsak a tudás számít – a pszichológiai tőke szerepe a kereseti egyenlőtlenségek magyarázatában. PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
Kim, M., Perrewé, P. L., Kim, Y. K., & Kim, A. C. H. (2017). Psychological capital in sport organizations: Hope, efficacy, resilience, and optimism among employees in sport (HEROES). European Sport Management Quarterly, 17(5), 659-680. https://doi. org/10.1080/16184742.2017.1344284.
Luthans, F., & Avolio, B. J. (2003). Authentic leadership: A positive developmental approach, in: Cameron K. S. – Dutton J. E. – Quinn R. E.: Positive organizational scholarship, Barrett-Koehler, San Francisco. 241-261.
Luthans, F., Luthans, K. W., & Luthans, B. C. (2004). Positive psychological capital: Beyond human and social capital. Business Horizons, 47(1), 45–50.
Luthans, F., Avey, J.B., Avolio, B. J., Norman, S.M., & Combs, G.M. (2006). Psychological capital development: Toward a micro-intervention. Journal of Organizational Behavior, 27(3), 387-393.
Luthans, F., Avolio, B.J., Avey, J. B., & Norman, S.M. (2007a). Positive Psychological Capital: Measurement and Relationship with Performance and Satisfaction. Personnel Psychology, 60(3), 541-572.
Luthans, F., Youssef, C.M. & Avolio, B. J. (2007b). Psychological capital: Developing the human competitive edge, Oxford University, New York.
Luthans, F., Avey, J. B., & Patera, J. L. (2008). Experimental analysis of a web-based training intervention to develop positive psychological capital. Academy of Management Learning and Education, 7(2), 209–221. https://doi.org/10.5465/AMLE.2008. 32712618.
Luthans, F. (2012). Psychological capital: Implications for HRD, retrospective analysis, and future directions. Human Resource Development Quarterly, 23(1), 1–8. https://doi.org/10.1002/hrdq.21119.
McKinsey  Company (2013). Education to employment: Designing a system that works. https://www.mckinsey.com/~/media/mckinsey/industries/social%20sector/our%20insights/education%20to%20employment%20designing%20a%20system%20that%20works/education%20to%20employment%20designing%20a%20system%20that%20works.pdf
Nagy Péter (2017). Pszichológiai tőke: Az emberi kiválóság fejlesztése. Alkalmazott Pszichológia, 17(3). 113 -115.
Pryce-Jones, J. (2010): Happiness at work, Maximizing your psychological capital. Wiley.
Repisky Máté (2015). Vállalkozó személyiségjegyek és a vállalkozók megítélése három csoport szemszögéből http://eco.u-szeged.hu/otdk-osszefoglalok/vallalkozoi-szemelyisegjegyek
Scheier, M. F. & Carver, C. S. & Bridges, M. W. (1994): Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A re-evaluation of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67, 1063–1078.
Schwarzer, R. & Jerusalem, M. (1995): Generalized self-efficacy scale. In: Weinman, J., Wright, S., Johnsto, M. : Measures in health psychology: A user’s portfolio. Causal and control beliefs. Windsor: NFER-Nelson. 35–37.
Sebora, T.C. & Tantiukoskula, S. (2010). Psychological Capital and the Entrepreneurial Intention of College Students. In: Papanikos, G. T. (szerk.) International Developments in Management Research. Athens Institute for Education and Research, Athén, 199-220.
Seligman, M. E. P. (2011). Flourish – élj boldogan. A boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése. Budapest: Akadémiai Kiadó.
S. Gubik Andrea & Farkas Szilveszter (2013). Vállalkozói attitűdök kutatása egyetemi-főiskolai hallgatók körében, Vezetéstudomány XLIV. évf. 7- 8, 5-17.
S. Gubik Andrea & Farkas Szilveszter, Kása Richárd (2018). A tervezett magatartás elméletének alkalmazása a vállakozói hajlandóság alakulásának magyarázatára Közgazdasági Szemle, LXV. évf., január. 74-101.
Smith, B. W. & Dalen, J. & Wiggins, K. & Tooley, E. & Christopher, P. & Bernard, J. (2008): The brief resilience scale: assessing the ability to bounce back. International Journal of Behavioral Medicine, 15, 194–200.
Snyder, C. R. & Harris, C. & Anderson, J. R. & Holleran, S. A. & Irving, L. M. & Sigmon, S. T. (1991): The will and the ways: Development and validation of an individual differences measure of hope. Journal of Personality and Social Psychology, 60, 570–585.
Stagman-Tyrer, D. (2014). Resiliency and the nurse leader: The importance of equanimity, optimism, and perseverance. Nursing Management, 45(6), 46-50. https://doi.org/10.1097/01.NUMA.0000449763.99370.7f.
Stajkovic, A.D. & Luthans, F. (1998). Social cognitive theory and self-efficacy: Going beyond traditional motivational and behavioral approaches, Organizational Dynamics, 26(4), 62-74.
Storey, D. J. (2011). Optimism and chance: The elephants in the entrepreneurship room. International Small Business Journal, 29(4), 303-321. https://doi.org/10.1177/0266242611403871.
Szabó Renáta Krisztina & Fodor Szilvia (2020). A pszichológiai tőke fogalma, jelentősége és fejlesztési lehetőségei az iskolában. Iskolakultúra
Szakács Ferenc & Bánfalvi Mária (2010). A vállalkozói készségek fejlesztése. Mi is a kompetencia? XXI. Század – Tudományos Közlemények 24,7-30.
Takács Dávid (2005). A pénz (nem) boldogít (?) Közgazdasági Szemle, LII. évf., szeptember 683-697.
Trevelyan, R. (2008). Optimism, overconfidence and entrepreneurial activity. Management Decision, 46(7), 986-1001. https:// doi.org/10.1108/00251740810890177.
Zachár László (2009). Mindig van választás. Az Európai Unió kulcskompetenciái. Hallgatói Jegyzet. Székesfehérvár: Perfekt Kiadó.
Walumba, F.O., Peterson, S.J., Avolio, B.K.J. & Hartnell, C.A. (2010). An investigation of the relationship among leader and follower psychological capital, service climate and job performance Personnel Psychology, 63(4), 937-963.